A bocskoros nemesek vagyoni kategória a nemességen belül. A kései feudalizmus korában a magyar nemesség legszegényebb rétege, a kisnemesség, a hétszilvafások szintjét sem érték el. A nevüket onnan kapták, hogy a nemességre és a jobbmódú parasztságra jellemző csizma helyett a szegényparaszti bocskort viselték.

Névváltozatok:
hétszilvafás nemesek
Rövidítések

A történeti irodalomban az elnevezés általában a zsellér állapotú és a jobbágytelekkel rendelkező armális nemeseket fedi. Eredetükre nézve voltak köztük régi nemesi családok elszegényedett ágai éppúgy, mint megnemesített jobbágyok, armalisták. Vagyonuk nem volt ugyan és maguk művelték a földet, de rendelkeztek a nemesi jogokkal és nemesi öntudatuk élesen elkülönítette őket a hasonló életvitelt folytató parasztságtól, annak ellenére, hogy ugyanazon kulturális közegbe tartoztak velük. A 19. században a polgári reformok hatására elvesztették kiváltságaikat és beolvadtak a szegényparasztságba.

A 17. századi csizma szára hátulról előre ívesen emelkedett. Használata az előkelők kiváltsága volt, szemben a kevésbé tehetősek által hordott saruval, cipővel és bocskorral.[Nagy Géza: A magyar viseletek története. Budapest, 1905. 163.]

Lásd még

szerkesztés

armalista, nemesítés