Heraldikai lexikon/Címeregyesítés
Névváltozatok:
keresztezés (Bárczay 486.)
de: Wappenvereinigung, Aufreisßen, zusammengestzte Wappen, cs: složené erby
Rövidítések
Címeregyesítés, két vagy több címer elhelyezése egy (esetleg több) pajzson, esetleg sisakdíszen a címertan szabályai szerint. Nem tévesztendő össze az egyesített címerrel. Címeregyesítésnek tekinthető a negyedelés is, mely egyes országokban külön szabályokat követ.
Az egyesítéssel teljesen új címer jön létre, melynek saját neve van. Címeregyesítésre főként házasságkötéskor, új területek megszerzésekor vagy az arra való igény kifejezésekor, új birtok megszerzésekor vagy megvásárlásakor, új hivatal vagy rendi tagság elnyerésekor stb. kerül sor. Saját családi címerét egy új címerrel egyesítheti pl. az uralkodó egy új tartomány megszerzésekor, a pap a püspöki hivatal felvételekor, a nemes valamelyik lovagrend tagságának elnyerésekor. Ezen címerek közül egyesek nem öröklődnek, hanem csak a hivatal vagy a kitüntetés megszerzőjének címerében fordul elő.
A címeregyesítéskor a fő címer a legelőkelőbb helyre kerül: jobb oldalra, a főhelyre, a boglárpajzsra, középre, a jobb oldali pajzsra stb. Az országcímereknél a részcímerek (Teilwappen) rangsorrendben vagy a megszerzés időpontja szerint vannak elrendezve. A hivatali címerek (Amstwappen), kegycímerek (Gnadewappen) és a védcímerek (Schutzwappen) rangban megelőzik a családi címereket (Geschlechterwappen). A pajzsok tárgyalásának sorrendje megegyezik a címerleírásnál alkalmazott sorrenddel. Néha egy sisak több címer sisakdíszét is viseli, de gyakran csak a fő címer sisakdíszét ábrázolják.
A címeregyesítési módokat (Aufreißen) egyes heraldikusok megkísérelték rendszerezni. 1. keretezés (de: durch Einfassung), amikor egy kisebb pajzsot egy nagyobbra helyeznek. A kisebb általában a nagyobb pajzs közepén, a boglárhelyen van, esetleg valamivel feljebb, a díszhelyen vagy valamivel lejjebb, a köldökhelyen. Több kisebb pajzsot el lehet helyezni cölöpösen, keresztalakban, harántkeresztesen stb. 2. Összeillesztéssel (de: durch Verschränkung), amikor az egyes címerek a vízszintes, függőleges vagy ferde vonalak által tagolt pajzs mezőibe kerülnek. A legfontosabb címer általában jobbra fent vagy a boglárpajzsban található. 3. Beékelés által (durch Einpfropfung), amikor az új címert a többi mező közé ék alakban illesztik be, általában a pajzs aljára. Ezen egyesítési módot nem feltétlenül szükséges elkülöníteni az előző módszertől. 4. Ráhelyezéssel (durch Einverleibung oder Auflegung), amikor egy címer ábráját egy másik címerábrára helyezik rá, általában cölöpösen vagy pólyásan. A ráhelyezett ábra színének eltérőnek kell lennie, ezért gyakran alkalmaznak színváltást.Ide sorolható az olyan címeregyesítési mód is, mit a hesseni címer, mely Árpádházi Szent Erzsébet és férje címerének egyesítése. 5. A pajzsok egyesítésével. Ide sorolhatók az egyesített címerek is, melyeknél két vagy több címert külön pajzsokon egyesítenek egymással.
Hefner (217-8.) felosztása a következő: 1. egymás mellé helyezés (Nebeneinanderstellung), 2. összekötés (Zusammenbindung), 3. összetolás (Zusammenschiebung), 4. felosztás (Vertheilung), 5. összekapcsolás (Verschränkung), 6. keretbe foglalás (Einfassung), 7. összeillesztés (Einpfropfung), 8. bekebelezés (Einverleibung).
A címeregyesítés eredete
szerkesztésSzent Erzsébet vágásainak és a hesseni oroszlánnak az egyesítése a legkorábbi címeregyesítési módok közé tartozik. Donászy Ferenc felvetette (Az Árpádok címerei. Bp. 1937. 20-22., 35-36.), hogy I. Imre király 1202-es bullájának hátlapján a címer, ahol a vágások között oroszlánokat is elhelyeztek, esetleg címeregyesítés lehet a felesége, Konstancia címerének felhasználásával. Imre király ugyanis 1198-ban II. Alfonz aragóniai király leányát Konstanciát vette nőül, és ebben az időben Kasztília és Leon királyai az okleveleken pecsét helyett jelmondatos gyűrűbe zárt lépő oroszlános rajzot (rotát) használtak. Közvetlen adatot azonban nem talált arra, hogy Leonon és Kasztílián kívül az Aragon királyi ház is oroszlánt használt volna címeréül. (Minden esetre ez a feltevés valószínűnek tűnik, mert az "oroszlános" címert csak Imre és öccse, II. Endre, valamint egyes főméltóságai, mint Gyula nádor használta.) Az egyik legrégibb címeregyesítési mód a címerfelezés (en: dimitation) volt a 13. század második félétől, amikor az egyik címert kettéhasították és a pajzs jobb oldalára helyezték, majd a másikat is kettéhasították és a pajzs bal oldalára tették. Ez mechanikus módszer volt és általa meglehetősen furcsa címerek jöttek létre, mint pl. Great Yarmouth címere, melyben a három oroszlán elülső fele heringfarkakban végződik. Valamivel fésőbb Spanyolországban megjelentek az ennél bonyolultabb négyelt címerek is. A több mezővel rendelkező címert hamarosan az előkelőség jelének kezdték tekinteni és olyanok is viseltek osztott címert, akik korábban nem is viseltek egyszerű címert. A 17. század végétől egyre több összetett címer tűnik fel.
A domin család 1837-es balharántolt címerében a nemességszerző, Domin Imre címere, a koronás bagoly a pajzs első mezőjében látható, a máésodik mezőben neje, Pozvek Hildegard címere látható, amely család apjában Pozvek Pálban kihalt, így címerörökösként is értelmezhető.