Heraldikai lexikon/Címerismeret

Névváltozatok:
címerisme (Áldásy 1.)

de: Wappenwesen
Rövidítések

Címerismeret, a címertudomány része. Ezen belüli elkülönítése főleg a német címertani irodalomban fordul elő. A címerek külső jegyeinek ismeretéből vagy ezek mellett igyekszik belső összefüggésekre következtetni. Ebben a tekintetben nagyban hasonlít a címerdiagnosztikára.

A címer külső jegyeit képezi pl. a pajzs színe, címerábrái, a sisakdísz, a sisaktakaró stb. A címer belső tulajdonságai közé számos történeti, címerjogi stb. összefüggés tartozik, mint pl. a címer örökletes volta, tartós használata, megváltoztathatatlansága, reprezentatív funkciója (családi, városi címer), a címerjavítás (rangemelés, címertörés), a címerszerzés módja (örökletes, adományozott), Mindezen külső és belső tulajdonságok együttes ismerete képezi az adott címer ismeretét és összességében a címerismeretet.

Ezen címerjogi elemeket az élő heraldika korában soha nem foglalták írásba, de a szabályait betartották. A címertan eredetileg nem volt egyéb, mint egyszerű címerismeret, melyből a heroldok a címerművészet számára megkíséreltek bizonyos szabályokat és szakkifejezéseket alkotni, hogy a címereket le tudják írni és azokat ezen leírások alapján a címerfestők el tudják készíteni. Ezen kezdeti titkos szabályokból fejlődött kia maga a címertan és annak bonyolult empirikus rendszere is.

Philippi, német heraldikus szerint a címerismeret a kultúr- és nem a jogtörténet megnyilvánulása. Sokáig úgy vélték, hogy a címerismeret mír a heraldika születésekor is jogilag volt szabályozva, de a címertan szarinte a divatból és a középkori szokásokból eredt.

A címerismeret és az erre vonatkozó források ismerete (pl. címer sírkövön, képen, eszközökön) elősegíti a családi hovatartozás, a rokoni kapcsolatok (rokoni heraldika, címertörés) és a társadalmi hovatartozás (főnemesi, egyházi, hivatali rangjelölő eszközök stb.) megállapítását.