Heraldikai lexikon/Címertörés

Címertörés, a család egyes ágainak megkülönböztetése a címeren végrehajtott változtatások által. Egyes országokban a házasságon kívül született gyermekek címerét is megváltoztatták a származásjegyek hozzáadásával, továbbá a házastársak által a gyermekeikre hagyományozott címereket is megváltoztatták a negyedeléssel.

Névváltozatok:
törtczímer, mellékági czímer (Bárczay 6.)

fr: armoiries brisées, de: Wappendifferenzierung, Wappen mit Beizeichen, la: scutarium praefactum

Névváltozatok: mellékjegyek

fr: brisure, en: brisure, cs: brisury, příznaky
Rövidítések

A címertörés különféle módon történhet: 1. a pajzsmező és a címerábrák színének megváltoztatásával, 2. a címerábrák számának és helyzetének megváltoztatásával vagy új ábra hozzáadásával, 3. a sisakdísz megváltoztatásával, 4. ezen módszerek kombinációjával

A német heraldika hatása alatt álló államokban általában eltérő sisakdíszeket használtak a címertörésre, elsősorban a középkorban és főleg a fejedelmi családokban, ahol a címersorrendnek heraldikai kifejeződése is lehetett. A címertörés főleg Franciaországban, a Rajna-menti tartományokban, Németalföldön és Angliában dívott. Az angol, francia és olasz heraldikábanapja címerét csak a legidősebb fiú használhatta változatlan formában. Angliában ezt is csak apja halála után. A többiek változtatást hajtottak rajta végre, azaz tört címert viseltek. Angliában a fiatalab fiúk meghatározott mellékjegyeket helyeznek a pajzsukra: a legidősebb fiú lebegő tornagallért, a második félholdat, a harmadik ötágú csillagot stb. Általában a jobb felső sarokban helyezkednek el és a további generációk során is ott maradnak. Esetleg új jellel egészülnek ki. Ezáltal könnyen megállapítható, hogy az adott fiúgyermek hányadik a családban. Skóciában a 19. században hoztak létre egy címertörési rendszert, mely világosan megjelöli a férfiak helyzetét a családban, de a címer megváltoztatása olyan fokú, hogy látszólag új címerről van szó. A legidősebb fiú apja életében itt is tornagallért visel. Portugáliában a család tagjai nevet választhatnak apjuk vagy anyjuk családjától. Ugyanez érvényes a címerükre is, mely információval szolgál arról, hogy a címer a nagyanya vagy a nagyapa oldaláról származik-e. A mellékjegy, mint pl. a lóhere vagy a szabad telek a pajzs jobb felső sarkában van. Ma a címertörést a legkövetkezetesebben Skóciában, Angliában és Portugáliában alkalmazzák. A nők nem viselnek címertörési mellékjegyeket, csak azokat, melyeket apjuktól örököltek, kivéve a kanadai heraldikát, ahol újabban a nők számára is bevezettek bizonyos mellékjegyeket.

A magyar nemesi heraldika soha nem volt merev rendszer. A nemesi és városi címerek állandóan változtak. A címertörés gyakori a magyar heraldikában is, de ez inkább önkényes címerváltoztatás és nem egy bizonyos rendszer szerinti címertörés. Ugyanazon család címere nem ugyanaz a 14. században és a reneszánsz, a barokk idején vagy a 18-49. században. Itt nemcsak stílusbeli, hanem tartalmi és strukturális változások is történtek. Megváltozhatott a jelképek elhelyezése, sorrendje, száma, színe stb. a pajzson és a sisakdíszen is. Sor kerülhetett a címerkép naturalizálására is. A fő címerábra, mely jellemezte a családot, azonban általában megmaradt.

Akár a legkisebb eltérés is címertörésnek tekinthető, ugyanakkor egyazon személy is gyakran viselt egymástól eltérő címerváltozatokat. Ez a címerfestők és pecsétvésők felületességének eredménye is lehet. Ilyen esetben csak címerváltozatról (de: Wappenwandlung), nem címertörésről van szó, mert a változtatás célja nem az, hogy az adott ágat elkülönítse a családon vagy nemzetségen belül. Ilyen címerváltozatok az egymással közös eredetű Sztáray (az 1747-es grófi) és villei Pribék családok címerei, melyek csak a sisakdíszeikben térnek el egymástól.

A címertörés történhetett a pajzsmező színének megváltoztatásával (mint a Birisics család esetében), a címerképek átrendezésével (pl. a Bogomér liptói ispántól leszármaző családok: Szentiványiak, Pottornyaiak, Baánok, Szmrecsányiak, Pongráczok a koronán nyugvó, csillag által kísért kart és trombitát viselik, de egyes esetekben a kar páncélos, máskor vörös, néha jobb oldalon van és a trombita bal oldalon, máskor fordítva, néha a csillag a kar és a trombita között van, máskor fölöttük vagy alattuk), a mellék-címerképek megváltoztatása (a Medveczky család katolikus ágának címerében a medve kardot, balj mancsában kettős keresztet tart, az evangélikus ágnál a medve keresztet nem viseli), külön címerek viselése hasonló motívumokkal (pl. a Héderváry nemzetségből származó családoknál: Pálffyak, Újlakyak, Héderváryak). Néha a címertörést uralkodói jóváhagyás is szentesíti. Pl. a Szilágyi család címeres levele szerint a család azon tagjai, akik hadi pályán ténykednek, pajzsuk ezüst színét aranyra változtathatják. A címertörés és a származás mellékjegyeire nem érvényes s aszíntörvény, mert ezeket heraldikailag kétértékűnek, kétértelműnek tartják.