Heraldikai lexikon/Címerszemle
Címerszemle, a középkorban eleinte az apródok, majd a heroldok által végzett vizsgálat a lovagi tornák előtti napo(ko)n, melynek célja a lovag tornaképességének megállapítása volt a lovagi származás, a kiállított sisakok éas sisakdíszek szemléje, valamint ezek címertani helyességének bírálata által. A résztvevőknek bizonyítaniuk kellett, hogy jogosultak az adott sisakdísz és sisakkorona viselésére (pl. tanúkkal vagy az uralkodói oklevél felmutatásával). A címerszemle hozzátarttozott a torna ünnepélyességéhez és komoly társadalmi esemény volt.
Névváltozatok:
jel ki adas (1606, Honismeret 1999/4. 4., Karácsony címer 1606), zep oltezetio pompak (1606 Bocskai István címeres levele a Karácsony családnak, Honismeret 1999/4. 4.), zászlók emelésekben (Karácsonyi 1606), sisakvizsgálat (Áldásy 70.), heroldszemle, sisakszemle
de: Helmschau
Rövidítések
Thuróczy János a krónikájában megemlíti, hogy 1396-ban a nikápolyi csatára gyülekező francia, burgundiai és egyéb lovagok festett címereit kitették szemlére a budai dominikánusok templomának a falára, melyek még az ő korában (a 15. század végén, 1488-ban) is láthatók voltak ott. (“Quorum nobilitatis armorum insignia Bude in claustro sancti Nicolai confessoris erga fratres predicatorum tabulis arte pictoria inscripta ac parietibus affixa meos usque ad annos pro memoria stetere.” Johannes de Turocz: Chronica Hungarorum. Galántai Erzsébet - Kristó Gyula, szerk. Budapest, Akadémiai, 1985. 214. (203. fejezet))
Bonfini is beszámol arról (III. tized, 2. könyv), hogy a nikápolyi csata részvevőinek pajzsai még az ő idejében (1492.) is a templom falán függtek: "Magas rangú férfiak sereglettek oda a belgák és a kelták közül, néhány kiskirály is, akinek címeres pajzsa Budán, Miklós templomában a falra függesztve mutatja a vállalkozás páratlanságát."[1]