Heraldikai lexikon/Címervizsgálat
Névváltozatok:
heroldszemle
Rövidítések
Címervizsgálat, a címer jogos használatának, a címertan szabályaival való megfelelésének, esztétikai értékének ellenőrzése, felülvizsgálata bizonyos központi szervezet által, melynek jogtalan használat esetén hatalmában állt megtiltani a címer viselését (elkobozni vagy megsemmisíteni ezt) vagy arra utasítani a címerviselőt, hogy hozza helyre a felfedett hibákat. A címer számos értelemben (vagyoni, hivatali stb.) a jog forrása vagy ennek igazolása lehetett, ezért igyekeztek megakadályozni, hogy a jogtalan címerhasználattal valaki visszaéljen ezzel a joggal (pl. hogy jogtalanul részt vehessen a vármegyei közgyűlésen).
Magyarországon számos adat van a Címervizsgáló Hivatal működésére, mely a 18. században ténylegesen is beleszólt a címerek alkotásába. A kancellárián működött. A címert a kérvényezők a címerfolyamodványban megadottnak megfelelően általában változtatás nélkül kapták meg, de előfordult, hogy egyes elemeit a kancelláriai hivatalnokok, a címerinspektor vagy a herold felülbírálták. A címerinspektori hivatalt 1711-ben hozták létre és ettől fogva különböző intenzitással, de hivatalos módon ellenőrizték, javították a címereket, fogalmazták meg a címerleírásokat, egészen a kancellária 1867-es megszüntetéséig. (KÓTA Péter: Címerinspektori hivatal a XVIII. században. Turul 69 (1996) 28–34.)
Vitás esetekben a címerek mellett a hivatal vizsgálta az adott család leszármazását is. Így például a Melczer család a címerszerőtől, Kristóftól kezdve (1558) tételesen igazolta leszármazását, részben bírósági perekkel, részben pedig a Császári és Királyi Címervizsgáló Hivatal előtti kimutatással. A címervizsgálat egyik formája volt a nemesi összeírás is.
Vannak adatok arra is, hogy a kancellárián egyfajta címervizsgálat már a 18. század előtt is történhetett. Így pl. a herold Nagy Péter 1569 körüli és a hamisított nevű Derencsi János 1582 körüli folyamodványán helytelenítette és ezért áthúzta a sisakkoronát, illetve az utóbbin a pántos vagy nyílt sisakot. Az armális kiállításánál be is tartották a változtatásra vonatkozó utasítást, ami kiderül a címerleírásból (mivel a címert az egyik armálison sem festették meg). Derencsi János címereslevelére viszont utólag befestették ugyan a címert, de a folyamodványról (supplicatio) változtatás nélkül másolták le, mivel a sisak az oklevélen is át van húzva, tehát a nem eléggé képzett címerfestő félreértette a kancelláriai jelzést.
Nagy Péter folyamodványa, 1569 k. R 64 – 1. tétel – No. 32/b. Mellette: Derencsi János folyamodványa, 1582 k. R 64 – 1. tétel – No. 52/b Mellette: Derencsi János armálisa, 1582 R 64 – 1. tétel – No. 52/a (a herold, valószínűleg Francolin, aki ebben az időben (1560-1586) magyar királyi herold volt, helytelenítette és ezért áthúzta a sisakkoronát, illetve az utóbbin a pántos vagy nyílt sisakot)
http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/1222
Angliában a címerek ellenőrzése a Lovagi Bírósággal együtt a 17. század végéig működött. A 15. század közepétől ezt a tartományi címerkirályok végezték. Kinevezésük alkalmával meg kellett fogadniuk, hogy meg fogják ismerni és nyilvántartásba fogják venni a hivatali területükön élő nemesek címereit. Az első szemlét Roger Leigh, Clarenceux címerkirálya (1435-60) végezte. Később, a címerkirályok feladatainak megsokasodásával gyakran neveztek ki rendkívüli heroldokat a címerek felülvizsgálatára, akiknek a feladata az volt, hogy személyesen is felkeressék a megbízásukban szereplő terület címerviselőit és jelentést tegyenek a megállapításaikról. Az egyes grófságokban egészen az 1688-as forradalomig folytak a vizitációk, mely során lejegyezték a hiteles nemesi címereket a családfákkal egyetemben, az elfogadhatatlan címereket pedig semmisnek nyilvánították.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KN-1869_17/?pg=410&layout=s -- Czimer vizsgáló bizottság jelentése