A családi címer a hagyományos címertani felosztásban egy család vagy a közös őstől leszármazó nemzetség családainak a közös címere. Ez az adott címer eredeti formája (fõtypus, közös typus, közös vonás; Bárczay 6., 8., 10.), melyet a közös ős viselt. Az egyes családok ezen gyakran hajtotak végre változtatást (czímertypus; Bárczay 7.) vagy különféle félreértések miatt a címerábra kisebb-nagyobb változtatásokon ment át.

Névváltozatok:
származási czimer (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[1]), családi- vagy nemzetiségi czímer (Bárczay 4.), házi czímer (Hampel József ArchÉrt. 1888/3. 195.[2])
la: tesserae gentilitiae, fr: armoiries de famille, de: Geschlechtswappen, Familienwappen
Rövidítések

A családi címer az, amelyiket csak egy adott család visel és az ágakon belüli címerváltozatok is nyilvánvalóan az eredeti címerből származtak. Több család ugyanazon közös címert is viselhetett.

Lásd még szerkesztés

törzscímer



Névváltozatok:
de: Stammwappen, Familienwappen, Ahnenwappen, Geschlechterwappen
Rövidítések

Családi címer, egy adott család vagy nemzetség címere, melyet először a család azon tagja viselt, aki azt előként felvette vagy adományt kapott rá az uralkodótól. A családi címerek viselése a pecséthasználat szükségességének követelményével vett lendületet. A családi címer öröklődött a családon belül. Idővel az egyes családtagok vagy ágak változtatásokat hajthattak végre rajta és így az eredeti családi címer kisebb nagyobb mértékben eltért az eredetitől. A családi címer változhat a címertöréskor, házasságkötéskor, új birtokok megszerzésekor, címerjavításkor vagy félreértés nyomán is, ha pl. a pecsétvéső nem értelmezi pontosan a pajzs címerképeit. A bővítések ellenére általában az eredeti ősi címert is megtartották. Ez általában a boglárpajzsra került. Családi címernek számítanak a nemzetségi címerek is. Az egyes rokoncsaládok közös eredetére gyakorta éppen az általuk viselt, egymáshoz hasonló címerek utalnak. Ezen változatok összehasonlításából következtetni lehet a nemzetség eredeti közös címerére is.

Németországban a címerviselés csak a címer felvevőjének közvetlen férfi utódaira vonatkozott. A nem közvetlen utódokat a címerviselésből akkor is kizárták, ha ugyanazt a nevet viselték.