Heraldikai lexikon/Ember

Névváltozatok:
férfiú (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 123.), egész Ember <egészalakos ember> (Karácsony címer 1606/1620/1755), embery allat (NySz. I. 628.), homo, mensek, félig ember: semihomo [c.], férfi, wir, mann, tüchtiger mann (NySz. I. 625.), homo: ember (Pápai/Bod 306.), hermaphroditus: a' kinek mind férjfi, mind aſzſzonyi teſte vagyon (uo. 303.), Microcosmus: az ember, kis világ (uo. 392.), protoplaſtus: az elsö́ teremtett ember, Ádám és Éva (uo. 504.), semihomo: félig-ember (uo. 558.), vox hominem ſonat: a' ſzava azt mútatja, hogy ember (uo. 575.)

„Nagyságodhoz én nem tehetem magamot: mert nagyságod nem ember, hanem úr” [Thaly: Adalékok. I. 79.], „Fél emberek vagyis heréltek” [Mikes: Törökországi levelek. 436.] (NySz. I. 625.)
Rövidítések

Ember, változatos alakokban előforduló címerképek összessége. A magyar és a nemzetközi heraldikában az egyik leggyakoribb címerképcsoport. Számtalan emberféle előfordulhat a címereken. Ezek közül némelyik képzeletbeli lény. Az ember csoportba kell sorolni azon címerképeket is, melyek feje ember, de a teste állat. Az emberi alakok a legváltozatosabb pózokban fordulnak elő (szembezéző, egymással szembenéző: fr: affronté, de: gegeneinandergekehrt, háttal álló: adorsé, abgewendet, menő: passant, schreitend, helyben álló: arrêté, stehend, növekvő, ).