Heraldikai lexikon/Felhő

1514. ÁPRILIS 6. BUDA. II. ULÁSZLÓ AZ ÉRKY-CSALÁDNAK NEMESSÉGET ÉS CZÍMERT ÁD. (Arcanum CD)

Felhőből előbukkanó medve az Aszúvölgyi címerben, 1437

Névváltozatok:
fölleg (Nagy IX. 455.), , felhőzet (Éber László ArchÉrt. 1905. 202.[1]), kavargó fellegek (Jakab-Szádeczky 1901. 352.), természetes felhő (Gudenus I. 483.), conflictus nubium: felhö́knek öſzve-ütközések, venti confligunt: a' ſzelek öſzve-ütköznek (Pápai/Bod 145.), nebula: köd (uo. 408.), nubes: felleg, felhö́, nubigena: fellegbö́l ſzületett, nubiloſus: felhö́s, felleges, homályos, nubilus color: setétes ſzín (uo. 416.)

de: Wolke
Rövidítések

Címerhatározó/Érki címer

Felhő, a természeti tárgyak és jelenségek közé tartozó viszonylag ritka címerkép. A heraldikában a stilizált felfújt, fodros, hullámos bárányfelhő-formának ábrázolják. Általában más címerképekkel együtt fordul elő, pl. a nap bújik ki mögüle vagy valamilyen vadállat, kar stb. ugrik, nyúlik ki belőle, ami a magyar címerművészetben kedvelt ábrázolásmód.

A felhőnek van mesteralaki és osztóvonalas megfelelője is. A felhős mesteralak az oldalain némileg behajló félkörökből áll és általában kék színű. Főleg a német heraldikában kedvelik és nagyrészt a felhős keret (de: Wolkenleiste) alakjában fordul elő. Van kettős felhővonal is (de: Doppelwolke), melynél a behajló félkörök középen el vannak vágva és egy kis vonallal vannak összekötve.