Wikikönyvek

Heraldikai lexikon/Orosz Ernő

< Heraldikai lexikon

Orosz Ernő (Vásárút, 1869. 4. 8.-Gyöngyös, 1949. 2. 1.) levéltáros, genealógiai író.

Orosz Ernő elhalálozásának bejegyzése a gyöngyösi polgári anyakönyv másodpéldányában
Orosz Ernő fiának születési bejegyzése az egri születési anyakönyv 1909-1911. évi másodpéldányában
Orosz Tamás Ernő elhalálozásának bejegyzése a gyöngyösi halotti anyakönyv másodpéldányában, 1940
Orosz Ernő levele Orosz Ferenc gyógyszerésznek, 1941

Élete

szerkesztés

A Pozsony vármegyei Vásárúton született. 1869. április 8-án keresztelték meg, az Ernő Károly Simon névre.}[1] A szülei Orosz Simon (ker. Pozsonyeperjes, 1839. aug. 13.[2]), községi jegyző (Notarius Communitatis) és Kund Kamilla voltak. A Károly keresztnevet bizonyára anyai nagyapja, Kund Károly, a pozsonyi káptalan vásárúti provizora után kapta. Nyolc testvére között ő volt a legidősebb. Felesége Szilaveczky Ilona (*Bernecze, 1873. aug. 3.[3]) volt. Egerben született a fiuk, Kázmér Lajos (1896. 11. 16.[4]-Donkanyar? 1943. 2. 15.[5]), majd ugyanott jött világra Ernő Lajos (1909. 4. 27.[6]).

Egyelőre nem tudjuk, hogy hol végezte a tanulmányait. Feltételezhetően jogász vagy történész (esetleg közgazdász) lehetett, s ennek megfelelően talán a pozsonyi vagy győri jogakadémia, vagy a pesti egyetem hallgatója volt. Doktori címének hiánya az utóbbi alternatívát valószínűsíti. Az 1895-ös és 1896-os tiszti címtárban mint pénzügyminisztériumi számgyakornok,[7] illetve ideiglenes számtiszt szerepel.[8] Az 1897-es tiszti címtárban[9] (1912-vel bezárólag[10] ) már Heves vármegye levéltárnokaként fordul elő.

1896. július 30-án állt Heves vármegye szolgálatába, mint a vármegye levéltárnoka és alispáni előadó. A hevesi alispán 1898. január 27-én IV-404/a/45 428/1898 szám alatt hatósági bizonyítványt adott ki számára acélból, hogy pályázhasson az Országos Levéltár megüresedő állására.[11] A pályázata azonban sikertelen maradt. A megyei levéltárban elkészítette az 1848 előtti közgyűlési anyag leltárát, a nemeslevelek jegyzékét, a megyei tisztviselők névsorát, a térképek, céhlevelek, végrendeletek lajstromait.

Ezt követően Gyöngyösre költözött és politikai pályára lépett. Gyöngyös város szolgálatába valamikor 1911 után került. Az Eger című hetilap 1912. évi 17. száma arról értesít, hogy „Orosz Ernő, Hevesvármegye volt levéltárosát Gyöngyös város képviselőtestülete főkönyvelővé választotta meg.”[12] A könyvelői gyakorlatot talán még a pénzügyminisztériumi állásában szerezte. Később városi tanácsnok lett, majd egészen a polgármester-helyettesi posztig vitte.

1926-ban (57 éves korában) Gyöngyös városa IV-404/a/220 10951/1926 szám alatt határozatot hozott, mely szerint szolgálati idejébe a nyugdíj számításához az előző állami és vármegyei szolgálatot is beszámítják.[13] A tiszti címtárban először 1913-ban fordul elő, mint városi könyvelő,[14] majd polgármesteri titkár és levéltárnok (1915-1918),[15] árvaszéki ülnök (1917-1918).[16] A következő tiszti címtár csak 1927-ből való, amikor már gyöngyösi polgármester-helyettes.[17] Az Új Barázda című Kisgazda lap újságcikke szerint azonban a tisztséget már 1920-ban is betöltötte,[18] és 1938-ig vagy 1939-ig viselte. Az 1938. évi utáni első tiszti címtár az 1940-es, amelyben már nem található meg. Valószínűleg ekkor vonult nyugdíjba. Ebben talán a megromlott egészségi állapota is közrejátszott, melyet egy 1941-ben elküldött levelében is megemlít.[19] („Személyesen kellene elmennem Győrbe s őseim lakhelyére kutatni, de erre már mint 72 éves ember nem vállalkozhatom, még arra sem, hogy Pozsonymegyében elhalt szülőim sírját meglátogassam.”) Orosz Ernő 1949. február 1-én, délután ½ 8 órakor, gyöngyösi lakásán távozott az élők sorából. Az anyakönyvi bejegyzés szerint halálának oka „Dül mirigy tultengés, szívgyengeség” volt.[20]

A fiai is Gyöngyösön voltak közszolgálatban. Kázmér (1896-1943) 1922-től (és az 1924-es házasságkötése idején is) városi írnok volt, egészen a bevonulásáig[21] (az állását ezután is fenntartották, ezért szerepel a sematizmusokban még a halála után is, melyről az 1950-es évekig nem jött értesítés). Ifj. Dr. Orosz Ernő (*1909) különböző beosztásokban található meg: 1935-ös házasságakor városi számtiszt,[22] majd fogalmazó, polgármesteri titkár (1938-1940), fogalmazó (1941), aljegyző (1942-1944/45).[23]

Orosz Ernőt csak idős korában kezdte komolyabban foglalkoztatni a saját családja eredete, melyet az anyakönyvek nemesi családként jelöltek meg. Az 1941. IV. 16-ra keltezett gyöngyösi levelében információt kér balásfai Orosz Ferenc, budapesti gyógyszerésztől, mivel a nagyapjától azt hallotta, hogy őket is „a balásfalvi (helyesen balásfai)” előnév illeti meg. A családjáról a levélben megjegyzi, hogy 1755-ben Orosz Ignác oládi lakos volt (noha ez az ismerete téves, mert Orosz Ignác nem az ő, hanem a balásfai Orosz családból származott), és ismert ősei Nagybajcson laktak, onnan származott át az 1802-ben született nagyapja, Simon Pozsonymegyébe, aki a keresztlevélben nemes szülőktől származottnak van feltüntetve. A szépapja, Orosz Gábor a halotti anyakönyv bejegyzése szerint, 99 éves, a dédapja, Orosz János [?] pegig 64 éves korában halt meg. Orosz Ferenc (1958- ) kutatásai szerint szerint azonban Orosz Ernő családja nem a balásfai Orosz családból származik.

Orosz Ernő magáról a levélben azt mondta, hogy a genealogiában és a nemességigazolási eljárásban járatos szakemberként ezt az előnevet sohasem használta (mindaddig, amíg biztosat nem tud a családja eredetéről) és nem is törődött vele, s csak a fiai és fiú unokái unszolására fogott a kutatáshoz. A tiszti címtárában 1899-től 1911-ig mégis a balásfalvi előnévvel szerepel (előtte 1897-98-ban nem). 1941-ben Gyöngyösön viszont már nem volt ebben biztos. A másik nagyon különös dolog, hogy katolikusnak született és a felesége is katolikus, ennek ellenére a születési anyakönyvben mindkét fia reformátusnak van jelölve. Kázmér iskolai értesítőben szintén reformátusnak van jelezve. Viszont az esküvőjükön már mindkét fiú katolikus.

Munkássága

szerkesztés

Főműve a Heves és volt Külső-Szolnok vármegye nemes családjairól írt monográfia.[24] 273 lapon mintegy 1500 családot tárgyal. Műve bevezetőjében meghatározta genealógiai és heraldikai szemléletmódját. A címerleírások tömörítésével példát mutatott egy modern, szerkezeti alapokon álló címerleírási rendszer létrehozása felé is. Erről a következőket mondja:

„A czímerek leirásában is kerültem minden szószaporítást, fölösleges körülirást. Igy nem tartottam szükségesnek külön megemliteni: ha a pajzs egyenesen álló; ha a czímeralak heraldikai értelemben jobbra fordult és természetes szinében (oroszlán, griff = arany, egyszarvú = ezüst, galamb = fehér, holló, sas = fekete stb.) vagy sablonos helyzetében ábrázoltatik; ha a sisak rostélya nyilt.

Sorrend szerint először a pajzs szinét, a benne levő alakot, azután a sisakdiszt, végre a sisaktakarókat (foszlányokat) irom le és pedig előbb a jobboldali, azután a baloldali két szint.

A czímereket azonban rendszerint csak az esetben ismertetem, ha azok királyi, fejedelmi adományozásból vagy felsőbb hatóság igazolta jogszerző gyakorlatból kétségtelenül megállapíthatók. Egyébként a czímerleirást mellőzöm egyrészt azért, mert nincs jogomban a család czímerét akár festményekből, akár pecsétekből meghatározni, másrészt pedig azért, mert tapasztaltam, hogy azok felette megbízhatatlanok.”[25]

A fenti sorokból egy rendkívül modern (1906-ban leírt) heraldikai szemlélet bontakozik ki. (A tömör, „szószaporítás” nélküli címerleírásra való törekvés [a magyar címerleírások gyakori hiányosságának és szakszerűtlenségének kiküszöbölése]; a pajzs és a címeralak helyzetének mellőzése; a címerábrák „sablonos” [megszokott heraldikai] helyzetének elhagyása a címerleírásban, pontos sorrend lefektetése a címerelemek leírásánál: a pajzs színe – a benne elhelyezkedő címeralak – sisakdísz – sisaktakaró; ez a leírási rendszer pontosan megegyezik a címer megszerkesztésének menetével, módjával.) Mind olyan elvek tehát ezek, melyek egy szerkezeti (empirikus) alapokon nyugvó axiomatikus heraldika axiomatikus címerszemlélet elengedhetetlen kellékei.

Műve összeállítása során elkészítette a vármegyei levéltárban található pecsétlenyomatok jegyzékét és betűsoros mutatóját. A függelékben közölte az 1754-55-ös nemesi összeírást és a vármegyei tisztviselők névsorát, amivel a későbbi archontológiai kutatásoknak is nagy szolgálatot tett. Családtörténeti vizsgálatainak egyik hozadéka volt a vármegyékhez megküldött helytartótanácsi körlevelek feldolgozása, amelyekben az armálisok fellehetőségének helyét tudatták a vármegyékkel. Az általa elkészített betűsoros jegyzék mintegy 500 eredeti címeres levél holléte felől ad tájékoztatást. Eredményeit a Turulban közölte.[26] A Borovszky Samu által szerkesztett helytörténeti könyvsorozat számára ő írta meg Heves vármegye 1815 utáni történetét, valamint a vármegye nemesi családjairól szóló fejezetet.[27]

Művei

szerkesztés

Heves vármegye nemes családai. 1900 In: Borovszky [25]

Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906 [26] [27]

HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. A honfoglalástól 1815-ig írta Nagy Béni dr., 1815-től Orosz Ernő. In: Borovszky, Heves vármegye. Bp. é. n. [1910.] 592-644.[28]

HEVES VÁRMEGYE CSALÁDAI. Irta Orosz Ernő. Bevezető részszel ellátta ifj. Reiszig Ede dr. Bp. é. n. [1910.] 645-681.[29]

Orosz Ernő: Jegyzék némely közlevéltárakban elhelyezett czimeres nemeslevelekről. Turul, 25. évf. 1907/4. 200-205.

Irodalom

szerkesztés

Szegedi László: Orosz Ernő (1869–1949) genealógus életútja. Valóság 2019/6. 95-103.

Orosz Ernő leszármazási jegyzéke

szerkesztés

04. ?

03. Terézia (élt 1800, Nagybajcs) = Huszár János
02. Terézia (keresztelője 1800. 9. 15., Nagybajcs)[28]
03. Mihály (élt 1800, Nagygybajcs) = Szalay Rozina[29]
03. Éva (élt 1800, Nagybajcs) = Szalay Mihály[30]
03. Sándor (élt 1800, Nagybajcs) = Pintér Rózsa[31]
03. István (élt 1800, Kisbajcs) = Aszanyófi (?) Katalin[32]
03. Gábor (†99 évesen, élt 1800, Nagybajcs) = Szalay Terézia
02. Zsófia (ker. 1800. 9. 3, Nagybajcs)[33]
02. Simon (ker. 1802. 3. 5., Nagybajcs)[34] = Reindl Lizi (Erzsébet)
01. Erzsébet (ker. 1829. 7. 8., Pozsonyeperjes) ikrek
01. Terézia (ker. 1829. 7. 8., Pozsonyeperjes) ikrek[35]
01. Rozália (ker. 1830. 9. 19., Pozsonyeperjes-1841 e.?)[36]
01. Lajos (ker. 1837. 8. 26., Pozsonyeperjes)[37]
01. Simon (ker. 1839. 8. 13., Pozsnyeperjes)[38] = Kund Kamilla, K. Károly és Krakowitzer Ilona leánya

0. Orosz Ernő Károly Simon (Vásárút, 1869. 4. 8.-Gyöngyös, 1949. 2. 1.) = Szilaveczky Ilona Irén (*Bernece, 1873. 8. 3.),

Sz. István és Paffcsuga Zsuzsanna leánya[39]
1. Kázmér Lajos (Eger, 1896. 11. 16.-Donkanyar? †1943. 2. 15.) = Gyöngyös, 1924. 1. 8.,[40] Krupánszky
Margit Etelka (*Gyöngyös, 1903. 5. 28.),
K. Lajos Antal és néhai Hortolányi Gizella Mária leánya
1. Ernő Lajos (*Eger, 1909. 4. 27.) = Szolnok, 1935. 6. 8.,[41] Szűts Jolán (*Szolnok, 1913. 6. 8.), Sz. Imre
és néhai Szőllősi Ilona leánya
2. Tamás Ernő (†Gyöngyös, 1940. 12. 18., sárgaságban 4 naposan)[42]
0. József Oszkár (*Vásárút, 1870. 7. 22.)[43]
0. Adalbert (*Vásárút, 1872. 4. 26.)[44]
0. Ilona Kamilla (*Vásárút, 1874. 3. 19.)[45]
0. Károly Árpád (*Vásárút, 1877. 7. 2.)[46]
0. Mária (Vásárút, 1878. 12. 22.-1887. 2. 18.)[47]
0. Miklós (Vásárút, 1881. 11. 30.-1889. 2. 24.) ikrek
0. András Simon (Vásárút, 1881. 11. 30.-1881. 12. 2.)[48] ikrek
01. Rozál (ker. 1841. 8. 17., Pozsonyeperjes)[49]
01. Mári (ker. 1843. 6. 14., Pozsonyeperjes)[50]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Vásárút római katolikus születési anyakönyve 1852-1869. Trhová Hradská 2402. 261. lap 34. szám [1]
  2. ↑ (Pozsony)Eperjes római katolikus születési anyakönyve 1827-1881, Jahodná 1060., 29. lap [2]
  3. ↑ Kemencei római katolikus házassági anyakönyv, IV. 1805-1859. RK 46/4 194. lap 89. szám, [3]
  4. ↑ Egri születési anyakönyv, 1896-97. 861. szám[4]
  5. ↑ Egri halotti anyakönyv, 1955-57. 33. lap 161. szám [5]
  6. ↑ Egri születési anyakönyv 1909-1911. évi másodpéldánya. 345. szám [6]
  7. ↑ Magyarország tiszti czím- és névtára. 14. évfolyam, 1895. 191. [7]
  8. ↑ Uo. 15. évfolyam, 1896. 205.
  9. ↑ Uo. 16. évfolyam, 1897. 154.
  10. ↑ Uo. 1898. 163.; 1899. 180,; 1900. 158.; 1901. 158.; 1902. 161.; 1903. 157.; 1904. 83.; 1905. 89.; 1906. 93.; 1907. 93.; 1908. 94.; 1908. 98.; 1910. 102.; 1911. 104.; 1912. 106.
  11. ↑ XV-41, Dr. Orosz Ernő személyi dossziéja, Heves Megyei Levéltár. Dr. Nemes Lajos, a levéltár igazgatójának közlése Szegedi László részére, 2009. 5. 6.
  12. ↑ Eger (hetilap), 1912. 2. 28., 17. szám 4. lap. [8]
  13. ↑ XV-41, Dr. Orosz Ernő személyi dossziéja, Heves Megyei Levéltár
  14. ↑ Magyarország tiszti czím- és névtára. 32. évfolyam, 1913. 111.; 1914. 114.
  15. ↑ Uo. 1915. 115.; 1916. 127.
  16. ↑ Uo. 1917. 139.; 1918. 82.
  17. ↑ Uo. 1927. 44.; 1928. 44.; 1929. 53.; 1931. 49.; 1932. 56.; 1935. 55; 1936. 55.; 1937. 59.; 1938. 62.
  18. ↑ Új Barázda (2.) 1920. december 14., 293. szám, [9]
  19. ↑ Orosz Ernő levele Orosz Ferenc budapesti gyógyszerésznek, 1941. IV. 16. A forrást Orosz Ferenc enzimológusnak (Hatvan, 1958- ), Dunakeszi köszönhetjük.
  20. ↑ Gyöngyösi halotti anyakönyv, 1948-1952. 43. szám, [10]
  21. ↑ Magyarország tiszti czím- és névtára. 38. évfolyam, 1927. 44.; 1928. 44.; 1929. 53.; 1931. 49.; 1932. 56.; 1935. 55.; 1936. 55.; 1938. 62.; 1937. 59.; 1938. 62.; 1940. 72.; 1941. 73.; 1942. 78.; 1943. 80.; 1944. 82.
  22. ↑ Szolnoki házassági anyakönyv, 1934-36., 31. lap 92. szám, [11]
  23. ↑ Magyarország tiszti czím- és névtára. 1938. 62.; 1940. 72.; 1941. 73.; 1942. 78.; 1943. 80.; 1944. 82.
  24. ↑ Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
  25. ↑ Uo. 3.
  26. ↑ Orosz Ernő: Jegyzék némely közlevéltárakban elhelyezett czimeres nemeslevelekről. Turul (25.) 1907/4. 200-205.
  27. ↑ Heves vármegye története. A honfoglalástól 1815-ig írta Nagy Béni dr., 1815-től Orosz Ernő; Heves vármegye családai. Irta Orosz Ernő. Bevezető részszel ellátta ifj. Reiszig Ede dr. In: Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Bp. é. n. [1910.] 592-644. és 645-681.
  28. ↑ Római katolikus születési anyakönyv, Nagybajcs 1. kötet, 1788-1836. RK 55/1, 15-16. lap[12]
  29. ↑ Uo. 15-16. lap
  30. ↑ Uo. 15. lap
  31. ↑ Uo. 16. lap
  32. ↑ Uo. 16. lap
  33. ↑ Uo., 16. lap
  34. ↑ Uo. 18. lap[13]
  35. ↑ (Pozsony)Eperjes római katolikus születési anyakönyve 1827-1881. Jahodná 1060. 5. lap[14]
  36. ↑ Uo. 8. lap[15]
  37. ↑ Uo. 25. lap[16]
  38. ↑ Uo. 31. lap[17]
  39. ↑ Kemencei római katolikus házassági anyakönyv, IV. 1805-1859. RK 46/4 194. lap 89. szám[18]
  40. ↑ Gyöngyösi házassági anyakönyv, 1919-24. 1. lap 1. szám[19]
  41. ↑ Pesti Hírlap, 1935. június 4., 13. lap (házassági értesítő)[20]
  42. ↑ Gyöngyösi halotti anyakönyv, 1940-44. 457. szám[21]
  43. ↑ Vásárút római katolikus születési anyakönyve 1869-1885. Trhová Hradská 2403. 10. lap 22. szám[22]
  44. ↑ Uo. 38. lap 52. szám
  45. ↑ Uo. 60. lap 25. szám
  46. ↑ Uo. 101. lap 48. szám
  47. ↑ Uo. 120. lap 96. szám
  48. ↑ Uo. 150. lap 75. és 76. szám
  49. ↑ (Pozsony)Eperjes római katolikus születési anyakönyve 1827-1881. Jahodná 1060. 38. lap[23]
  50. ↑ Uo. 45. lap[24]

Külső hivatkozások

szerkesztés

[30]

magyarországi polgári anyakönyvek, 1801-1980

felvidéki anykönyvek, 1592-1910

tisztújítás, 1907

A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Heraldikai_lexikon/Orosz_Ernő&oldid=354199”