Heraldikai lexikon/Pajzsformák

Névváltozatok:
paizs-alak (Csergheő Turul 1887/1. 34.), pajzsalak, pajzsidomok (mind Varjú Elemér ArchÉrt. 1907. 23.[1]), a pajzs idomai, pajzsidom (Csoma József Turul 1896/1. 11.[2])
Rövidítések

A pajzstípusok részletes osztályozása elhanyagolt területe a magyar és a nemzetközi heraldikának. A címertan szempontjából a pajzsforma nem is tölt be alapvetően fontos szerepet, mert az alakját a címerleírásban sem kell megemlíteni, ezért annak kivitele a címerfestőre van bízva. Egy adott címer ugyanúgy megjelenhet először háromszögű, majd csücsköstalpú stb. pajzson. Mindössze arra kell vigyázni, hogy egy adott címerviselő pajzsa ne legyen anakronisztikus, sem ízléstelen az adott korban. (Pl. II. Endre király címerét anakronisztikus volna reneszánsz vagy barokk pajzson ábrázolni, egy atomkutató intézmény számára pedig ízlestelen volna a rokokó pajzs.) Ez azonban már a címerművészet tárgykörébe tartozik.

A pajzsokat leggyakrabban csak a főbb korszakok (gótikus, reneszánsz, barokk stb.) szerint szokták osztályozni. A kérdést bonyolítja, hogy a fő pajzstípusok mellett (háromszögű pajzs, doborpajzs, tárcsapajzs, csücsköstapú pajzs, ovális pajzs) rengeteg, sokszor nagyon egyedi pajzsok is előfordulnak.

Az egyes pajzstípusok alakjai a pajzsok tetejének, aljának és oldalinak az alakjában térnek el egymástól. Az oldalak esetében a bal és a jobb oldal is különbözhet egymástól. Ritkán (egyes reneszánsz tárcsapajzsok esetében) a pajzs tetejének, még ritkábban az aljának a jobb és bal oldala is eltérő lehet egymástól. Ha tehát egy pajzsot le akarunk írni és be akarunk sorolni az egyes stílusokon (román, gótikus, reneszánsz, barokk, klasszicista, rokokó, modern) belüli kisebb altípusokba, a pajzsoknak ezen főbb részeit kell leírnunk, illetve ezen leírás számára ezeknek a pajzsrészeknek a jellemzésére kell szakkifejezéseket alkotnunk.

Ahhoz, hogy egy pajzs három alkotórészét (teteje, alja, oldala) be tudjuk határolni, segédvonalakkal el kell őket különítenünk egymástól, majd ezen részek alakját az egyes határoló vonalakon belül a formájuknak megfelelő kifejezésekkel kell jellemeznünk. Ezek a kifejezések egyszerűsíthetők és standardizálhatók. Ha a pajzs tetején, oldalán és alján lehetőségünk van a segédvonalakat a pajzs egyenes vonalaira helyezni, akkor ezt alkalmazzuk. Megadhatjuk a pajzs szélességének és magasságának az arányait is (téglalap, négyzet, fektetett téglalap), hogy tudjuk, a pajzs tetejének oldalainak és aljának a vonalai milyen alakzaton belül kell, hogy elhelyezkedjenek.

Amennyiben egy ismert és egyszerű pajzsformáról van szó, a leírás egyszerű, mert az elnevezés alapján minden heraldikus tudja, hogy milyen pajzsról van szó: háromszögű pajzs (az fenti képen az 1.), doborpajzs (2.), csücsköstalpú pajzs (3.), ovális pajzs (6.).

A fenti képen a 4. pajzs, mely egy reneszánsz pajzs, pl. így írható le: tárcsapajzs négyzetben - jobb oldal jobb kajács jobbharánt farokkal, bal oldal a kajács támaszából domború, alul a két oldal által alkotott vonal, fent balról középig egyenes, majd a pajzstező fölé domborodó szarv. A leírásnál tehát nem szükséges betartanunk egy merev sorrendet (pl. teteje, alja, oldalai), hanem ezek sorrendjét úgy alkalmazhatjuk, hogy a leírás alapján az egyes részek logikusan kövessék egymást és ezáltal a leírás alapján a pajzs is könnyebben és helyes módon megszerkeszthető legyen.

Szakkifejezések szerkesztés

kajács: A pajzs oldalának hullámos alakja. Lehet S, fordított S stb. alakú.

A pajzs oldalának (esetleg aljának) hajlatát régen kajácsnak is nevezték (a kajács szó kétfelé hajlót [hullámosat] [is] jelent, mint az S-betű vagy a 2-es szám[3], a kacs származéka lehet[4]): "A paizs e korban [a XIV. század második felében] felül egyenes vágásu, sima, alul kihegyesedő háromszögalaku, [az alja] kajácscsal [csücsökkel[5][6] ] nem bír s (heraldikailag véve) jobbról balfelé dül." (Borovszky: Abauj vármegye és Kassa kötet, 74. lap[7])

"A [15.] század msáodik felének sírkövei stíl tekintetében lényeges eltérést mutatnak a XIX. századiakhoz képest. Ezekről elmarad a nagy kereszt alakja, s a főteret egy csúcsíves fülkét ábrázoló féldombormű foglalja el; ez alá van helyezve a czímerpaizs, mely e században többnyire kajácsos s alul kerek, vagy bevágott. ... Az idetartozó sírkövek közül a legnevezetesebb Cromer Ágoston kassai szenátoré 1472-ből" (Borovszky uo. 76.) (A kajácsos ezek szerint mégis csak a pajzs oldalának hullámos voltára vonatkozik.)

függönyíves tető:

"...csücskös talpú, felül függönyíves záródású, alló címerpajzs..." (Lővei 2019. 124. - Forgács Gergely címere [8])

ferdén levágott tető:

"csücskös talpú, felső sarkain ferdén levágott, alló címerpajzs" (Lővei 2019. 132. - Szapolyai Orsolya címerében [9])

szarv:

támasz:

domború:

homorú:

fordított hármas halom:

bevágás:

csücsök:

tekercs:

keret:

eresz:

párkány:

lecsapott sarok:

http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1883-84xw/1883-84xw.html