Judo/1.1. Célkitűzés. A judo célkitűzések kialakulása, fejlődése és várható jövője

Judo szabadidősport ismeretrendszere könyv fejezete

A judo megalakulásának célkitűzési rendszere.

Közismert tény, hogy a megalapító Jigoro Kano a japán nép érdekében egészségügyi és hagyomány megőrző szempontok alapján kifejezetten tömegsport, vagyis szabadidősport célok alapján alkotta meg a ko do kan judo sportot a ju jitsu technikai rendszeréből merítve.

Egészségvédelem

1.1. Tömegek számára alkalmassá tenni a ko do kan judo technikai rendszerét egészségvédelmi céllal.

1. Balesetveszélyes technikák kiszűrése az oktatási rendszerből.
2. Eséstechnikák fejlesztése.

Hagyományőrző személyiség fejlődés

1.2. Tömegek számára alkalmassá tenni a ko do kan judo technikai rendszerét japán hagyományőrző és személyiség fejlődés céljával.

1. Személyiség fejlődést, lelki egészséget biztosító japán szellemi kultúrák oktatása.

Humánus önvédelmi rendszer

1.3. Tömegek számára alkalmassá tenni a ko do kan judo önvédelmi rendszerét humán céllal.

1. Gyors, visszavonhatatlan roncsolás és ölési technikák kiszűrése az oktatási rendszerből.
2. Ütés, rúgás technikák oktatásának csak védése szerepel az oktatási rendszerben ellen agressziót csökkentő céllal.
3. Önvédelmi céllal történő álló és földharc esetén a levezetéseknél, lezárásoknál elvárás az oktatási rendszertől az ellenfél harcképtelenné tétele mellett a testi épségének lehetőség szerinti megóvása.

Elismerési rendszer övfokozatokkal

1.4. Tömegek számára alkalmassá tenni a ko do kan judo sportot elismerési rendszer, állami segédlet és egyéb szponzor háttér illetve minőség fejlesztő rendszer biztosításával.

1. Elismerési rendszer részeként övvizsga fokozatok biztosítása.
2. Eredményes lobbizás alapján a japán állami általános iskolai kötelező oktatás része a ko do kan judo.
3. Ko do kan intézet biztosítja az eredményes oktatási hátteret.

A ko do kan judo versenysport célkitűzési rendszerének fejlődése

Nemzetközi versenysporti viszonylatban

Státuszszimbólum országok versenyében

Nemzetközi viszonylatban a ko do kan judo sportot eredményes célkitűzési rendszere versenysportra is alkalmassá tette. Mára státuszszimbólumot jelent az országok olimpiai versenysportjaként az itt elért helyezés.

Nézettségnövelés látványsportokkal

A szabadidősport önfejlesztési célokon alapuló testgyakorlásból kifejlődött versenysport figyelmének súlypontja ma már túljutott az amatőr versenysporton. Az élsportra, profi sportra ezen belül is a látványsportra figyel. Ezt a figyelmet erősíti nézők szurkolása, szórakozása és erre hangolódva ösztönöz a reklám, média és állampolitika sajátos érdekei alapján. Kell a szórakozás, szurkolás a nézőnek és a reklámnak, médiának is szüksége van az ebből nyerhető profitra.

Üzleti sportvállalkozás

Az állampolitikának is fontos része a tömegekkel való kontaktus. A tévedés vagy néha tudatos megtévesztés ott van, hogy itt már alapvetően nem a sport műveléséről, hanem a sport - nézőközönségen alapuló - profitorientált kiaknázásról van szó. Mivel viszonylag jelentős pénzösszegek koncentrálódhatnak kisebb csoportoknál a versenysportnak ez a területe mindig vonzó lesz, még ha kevesen is jutnak át a nézői létszám, reklám és média profit illetve állam és szponzor politika szűrőin.

Hazai versenysporti viszonylatában

A versenysport elfordul a tömegérdektől

Hazai viszonylatában, élsportra helyezkedő súlypontja miatt a judo célkitűzési rendszere leszakadóban van a tömeges sportoltatás lehetőségéről a magas fokú teljesítmény kényszere miatt, amit a négyzetesen gyorsuló állóképesség fejlesztése, versenytechnika oktatása, tehetséggondozással kapcsolatos menedzselése igényel. A tehetségkutatás ezért várhatóan a jövőben főleg a szabadidősport területén történik. A kényszerítően egyre magasabb szintű tehetséggondozás sok pénzt követel, ami fejlett állami, üzlet-reklám és média kapcsolatok nélkül nehezen elképzelhető. A különböző szubkultúrák és önállósulási törekvések országonként más és más versenysporti övvizsga rendszereket hoztak létre japántól eltérően. Így a versenysporti szakszövetség is az övvizsga gyakorlatait „Élő judo”-nak nevezte el, vélhetően azért mert nem a ko do kan rendszer szerinti a felépítése.

A verseny judo önvédelmi jellege csökken

Sajnálatos, hogy a Ko Do Kan Intézet önvédelmi Katája nem propagált és a versenysporti övvizsga gyakorlatok mintájára nem továbbfejlesztett, valószínű versenysporti érdektelenség miatt.

Versenysporti célok üzleti, hatalmi támogatásért

2.1. Az élversenyzői olimpiai eredményes szereplés biztosítása állami támogatás érdekében.

2.1.1. Tehetségkutatásra épülő szabadidősport utánpótlás nevelési rendszer építése, illetve az itt nyerhető anyagi erőforrások lehetőség szerinti áramoltatása versenyeztetésre, tehetséggondozásra, versenysportban dolgozók bérezésének javítására.

2.1.2. Tehetségkutatásra épülő amatőr versenysporti utánpótlás nevelési rendszer építése.

2.1.3. Tehetségkutatásra épülő nemzetközi versenyeztetési rendszer kiépítése.

2.1.4. Tehetséggondozó rendszer építése.

2.1.5. Élversenyzők csúcsforma időzítésének rendszer kiépítése.

2.1.6. Eredményes versenysporti lobby rendszer kiépítése.

2.2. Látványsport fejlődés célkitűzései rendszerének biztosítása nézettség és média, illetve reklám profit érdekében.

2.2.1. Földharc idejének korlátozása.

2.2.2. Kiváró, passzív, kontra akciós védekezési taktikák korlátozása illetve büntetése.

2.2.3. Csapatversenyek számának növelése.

2.3. Anyagi, erkölcsi, szakmai elismerési rendszer versenyeredmény érdekében.

2.3.1. Pénzügyi juttatások verseny eredményekhez kötődő elosztási rendszere.

2.3.2. Erkölcsi elismerések verseny eredményekhez kötődő elosztási rendszere.

2.3.3. Szakmai elismerések, övfokozatok verseny eredményekhez kötődő elosztási rendszere.

Megjegyzés:

Alapszabályában szabadidősport érdekképviseletet is vállal a versenysporti szakszövetség (lásd MJSZ alapszabályzata) de ez igen korlátozott valójában.

Igazából érthetően ma még csak versenysporti célok (taglétszám, bevételnövelés, tehetségkutatás) kiszolgálására törekszik szabadidősport érdekképviseletével. Így jól láthatóan, lényeges pontokon működési szabályzatában, döntéshozó szinteken nem tükröződik a valódi érdekképviselet (pld. elismerési rendszerek, költségvetési tervek, operatív szabadidősport fejlesztési tervek ösztönzése, eredményes szakmai egyeztető tárgyalások és megállapodások stb.).

Merkantilista rablógazdálkodáson alapuló sportpolitikával a szabadidősport nem fejleszthető. Az pedig bizonyított tény, hogy a piacgazdaságon alapuló rendszerek csak nagyon erős és gazdag szabadidősport bázis mellett tudnak minőségi élsportot felmutatni. Tény, hogy hiteles forrásból származóan az uniós pályázatok csak szabadidősport mikroközösségi támogatást adnak nemzetközi tömegérdekeket képviselve és versenysportit nem. Az is tény, hogy a régi normatív szabályozású rendszer által biztosított amatőr versenysportot is támogató állami és állami tulajdonú vállalati támogatások megszűntek. Tehát a régi stratégiai, menedzselési reflexekre építő sportpolitikának egyes kivételektől eltekintve nincs állami és vállalati táptalaja.

Nem véletlen, hogy az MJSZ elnöke a legutóbbi Szabadidősport Tanácskozó Testület-el történő tárgyalásán saját személyére és befolyására vonatkozóan garanciát vállalt még a szóbeli közös megállapodások betartására is kimondva, hogy a szükségszerű fejlődést nem szolgáló, csak konzervatív - személyi befolyást és anyagi érdekeit védő – megnyilvánulások ellen fellép.

A Szabadidősport Tanácsadó Testület megérti a konzervatív reflexek versenysporti működését féltő okait is, de a rendszerváltozásból fakadó eltérések érthető és a szabadidősporttól egyébként is független kényszerfolyamatokat indítottak el.

Az edzői társadalomban és a nagy klubok életében négyzetesen gyorsuló változások történnek a túlélés érdekében. Többnyire szabadidősport önfenntartó rendszerre térnek át kevesebb versenyeztetéssel.

A Szabadidősport Tanácsadó Testület véleménye szerint csak azok a versenysporti klubok képesek eredményesen alkalmazni ezt a vegyes célú szabadidő-versenysporti taktikát, akik megfelelő szakemberek segítségével a szabadidősport humán célú piaci verseny fejlődéséhez (kapcsolatrendszer, perspektíva rendszer, oktatás-nevelés rendszer, menedzselési rendszer stb.) is értenek és nem csak versenysporti teljesítményorientált érdekek alapján, gondolkodnak.

A judo szabadidősport jövőbeni fejlődésének várható célkitűzési rendszere.

Szabadidősport viszonylatban, ha áttekintjük a ko do kan judo sport rövid történetét, az alábbiakat állapíthatjuk meg. A japán nép önvédelmi szükségleteként kialakult ju jitsu harcművészetéből merítve alakult ki a ko do kan judo rendszere alapvetően tömegsporti céllal.

A megnevezett tömegsport célok a nép egészségfejlesztő, humánus önvédelem fejlesztő és a japán szubkultúra hagyomány megőrző érdekeit kívánták szolgálni. Ez a célstruktúra a nagymértékű nemzetközi terjeszkedés és az önvédelemmel kapcsolatos kutatási eredmények fejlődésének hatására részben túlhaladottá vált. Bár érdeke a nemzetközi közösségnek a japán szubkultúra (adott népre jellemző) értékeinek átvétele, de sajnos nagy része a speciális gondolkodás, vallási kultúra, erkölcs és viselkedés kultúra miatt a mai napig nem megoldott.

Ezen a területen ettől függetlenül várható a nemzetközivé válás eredményeként, hogy a nemzetközösségek különböző szubkultúrák elérhető és közös nevezőre hozható értékeivel kívánják gazdagítani a judo szellemi és oktatási kultúráját. A progresszív, dinamikus haladást szolgáló, mai és jövőbeni problémákra adott egészségvédelmi, önvédelmi és szabadidősport ismeretek komoly változásokat hozhatnak az oktatási ismeretek terén. Ezt jelzi, hogy a versenysporti MJSZ vezető körei minőségorientáltnak ismertek el egy szabadidősport irányzatot, oktatásfejlesztési pályázatok értékelése után. (Lásd melléklet szakfelügyelőnél: Integrálódás, menedzselés, oktatásfejlesztés a judo szabadidősportban.)

Fentiek alapján, jövőre nézően, - egy lehetséges alternatívaként, - elképzelhető az alábbi célkitűzési rendszer:

Önvédelmi szükséglet és személyiségfejlődés

Tömegek számára szabadidősporton keresztül biztosítani a judo sportot minőségileg fejlett ismeretek segítségével, valós személyi és nemzeti, illetve nemzetközi tömegérdekeken alapuló célkitűzési rendszeren keresztül Jigoro Kano alapítási céljai figyelembevételével. Az egyén érdekeivel, önvédelmével kapcsolatos fizikai és lelki kultúrájának magas szintű sportági, tudományos és empirikus ismereteken alapuló ellenőrzött módszereket alkalmazó fejlesztése konkrétan meghatározott oktatásfejlesztési célok segítségével.

A versenysporti ismeretek átadása mellett új oktatási cél a tág körű önvédelmi és személyiségfejlődést szolgáló életképesség fejlesztése, megőrzése, valós és életkorhoz igazodó igényeknek megfelelően.

Kimondja, a fizikai agresszió elleni önvédelem funkcionálisan sokféle életszükséglettel kapcsolatos vetélkedő tevékenységhez kapcsolódik. Ilyen a testi épség, egészség, rangsor, jövedelem, terület, partner, család, stb. biztosítása, védelme. A komplex önvédelmi rendszer ezen a területen megköveteli az agresszív és békés érvényesülési ismeretek teljes körű alkalmazását.

Ezek alapján a cél, az intelligens, gyorselemző, hatékony önvédelmi ismeretek rendszerének elsajátítása a siker érdekében. A sikert az önvédelem esetén a nyers agresszió fizikai vagy szellemi szinten történő megfékezése, veszélytelen levezetése jelenti. Megelőző védekezés esetén az agresszió elkerülése, kialakulásának megszüntetése jelenti a sikert, idevonatkozó viselkedéstechnikai, taktikai, stratégiai ismeretekkel.

Fizikai szinten egészségmegőrző mozgáskultúra

Hétköznapi valós terheléshez és életkorhoz igazodó, egészségmegőrző állóképesség, sokirányú testi ügyesség, illetve humánus önvédelmi mozgáskultúra képzésén keresztül igyekszik ösztönzötten biztosítani a testi épséget, egészséget. (lásd melléklet szakfelügyelőnél: Tartalomjegyzék és útmutató a Human Vital Judo övvizsga és oktató videofilmhez - időegység megjelöléssel a videofilmen történő kereséshez.)

Szociális szinten szellemi önvédelem

A kommunikáció, beilleszkedés, manipuláció feletti kontroll, érdekharc és békés érvényesülési módszerek, kudarcélményt feloldó ismeretek, áldozati felhívó jegyek elkerülésének oktatása a cél. (Lásd szakfelügyelőnél melléklet: Támadó magatartási ismeretek és békés érvényesülési módszerek)

Önmegvalósítás szintjén szellemi szabadság

Az önpusztítást megakadályozó gondolkodásmód és értékrend, a kibontakozást segítő kreativitás, önbizalom, önuralom, vállalkozó kedv, pozitív kisugárzás fejlesztését segítik az oktatási módszerek, ismeretforrások.

Társadalom szintjén felvilágosult gondolkodás

Az ökológiai, társadalmi és nemzetközi tudatformálás a cél, előremutató ismeretekkel, a jövő generációi számára. Ilyen témakörök például az ipari profit és a környezetszennyezés, élővilág pusztítás viszonya vagy a túlnépesedés illetve társadalmak elöregedésének kezelhetősége, együttélési ismeretek vizsgálatán keresztül. Természetesen életkorhoz, képzettséghez viszonyító megközelítéssel.

Megjegyzést érdemel, hogy a szabadidősport oktatás részéről hiánypótló lehet a komplex személyiségfejlesztés és nevelés. Az állami iskolák munkaerőképző szakmai orientáltsága és a különböző nevelési színterek megszűnése, beszűkülése ugyanis háttérbe szorította a nevelési folyamatokat. A teljesítményorientált versenysporti képzés, pedig többnyire tömegek számára nem követhető nagy leterhelésű, fizikai készségszint fejlesztéssel foglalkozik.

Anyagi, erkölcsi, szakmai támogatási rendszer fejlesztése

• Anyagi, erkölcsi, szakmai elismerési rendszer szabadidősport eredmény érdekében (Lásd melléklet edzőbizottságnál támogató és együttműködési nyilatkozatra várva: Határozati javaslattervezet közös szabadidő- versenysporti elismerési rendszer kitüntető címeinek bővítésére a sportoló kisközösségek érdekében.)

• Pénzügyi juttatások szabadidősport eredményekhez kötődő elosztási rendszere.

• Erkölcsi elismerések szabadidősport eredményekhez kötődő elosztási rendszere.

• Szakmai elismerések, övfokozatok szabadidősport eredményekhez kötődő elosztási rendszere. (Lásd melléklet Dan Kollégium Elnökségének támogatói határozatra várva: Övvizsga rendszerek értékeinek elemzése szabadidő és versenysport viszonylatában, együttműködési lehetőség vizsgálatával.)

• Eredményes lobbizás alapján iskolai, alapítványi, önkormányzati, állami, nemzetközi támogatás biztosítása szabadidősport érdekeknek megfelelően.

• Szabadidősport intézet biztosítja az eredményes oktatási és szabadidősport oktatói hátteret.

A judo szabadidősport versenysporttal kapcsolatos célkitűzései:

Tehetség kutatás

• A versenyeredmények segítése tehetséges versenyzők kutatásával és utánpótlás nevelés fejlesztése a versenysport támogatásának céljából, megfelelő kapcsolatrendszer esetén.

Önvédelmi jelleg erősítése

• A versenysporti judo technikai rendszerének fejlesztése az önvédelem tágabb perspektívájának irányába, - a versenytechnikák vizsgálatát segítő céllal – humán tanítási elvek figyelembevételével, önállóan és együttműködési szándékkal a szövetség versenysporti tagozata felé.

Közös fellépés állam és társdalom felé

• Közös érdekképviselet kialakítása.

(Judo Értesítő 2/2002 sz.)

Budapest, 2002. január 30.

Készítette: Horváth László

Szabadidősport Tanácsadó Testület elnöke