Judo/1.3. Eszmék. Merre tart a Judo eszméje?

---

◄--- Vissza a címlapra    Tartalomjegyzék   ---► Következő lap: Judo/1.4. Viszonyok. A szabadidős és versenysporti judo viszonylatai

MERRE TART A JUDO ESZMÉJE?

A DO ESZMÉJÉNEK ÉS MŰKÖDŐ IGAZSÁGÁNAK VISZONYA

GONDOLATOK EGY JAPÁN – MAGYAR BUDO KONFERENCIA KAPCSÁN

2020. május 18.

Felvezetés

A Budo Kulturális Fórum által szervezett konferencia (2002. február 23. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) mondanivalójának mottója a japán előadók részéről az volt, hogy a „do” célja sérül a versenysportok előretörésével. Érthetőbben: a versenysportok képzési érdeke a „do” (szellemi út) erkölcsi tanításait, egyéb személyiségfejlesztő hatásait kritikusan lecsökkenti, és képzési formáival valójában csak a győzelem és a vele járó anyagi támogatás megszerzésére koncentrál. Véleményük szerint az olimpia is hasonló célokat szolgál. Ezt a japán előadók már elfogadhatatlannak tartják. A nemzetközi versenysport „do”-hoz viszonyított hiányosságainak elítélése mellett, keserűen jegyezték meg, hogy - hírértéke miatt - Japánban is erősebb támogatást ad a média a versenysportnak, és különösebben nem foglalkozik a fent említett kritikával.

A fenti felvetéssel kapcsolatban az alábbi kérdést érdemes megvizsgálni. Miért nem oktatja, fejleszti a versenysport a „do” értékeit? Helyzettisztázó igény lehet sokak számára a „do” céljának (eszméjének) kialakulása és működő igazságának (realitáson, érdekorientációkon, tényeken alapuló) verseny és szabadidősporti megismerése, elemzése.

Történeti elemzés

A „do” és a társadalmi fejlődés trendjének viszonya

A Bugei vagy Bujutsu háborús ölési technikát tanított

A Bugei vagy Bujutsu (harcművészetek nagy csoportja) cseles, furfangos művészete (jutsuja) tömeges sérülést, halált okozó fizikai technikáinak oktatási célja – az uralkodásért folyó háborúk miatt - a terület, birtok, és rangsorszerző harc eredményességének a kiszolgálása volt (lásd 'Muromacsi – Azucsi – Momojama' – kor (1333-1600) háborúk).

A Bujutsu-ból kiváló Budo és ezen belül a judo békés polgári önvédelem lett

Mindez a hatalom megszilárdulása után értelmetlenné vált Japánban a békés társadalmi viszonyok bekövetkeztével (lásd 'Edo-kor' 1600-1867-ig). Ezért új oktatási célként jelent meg a sérülések elkerülésére, csökkentésére irányuló, békésebb irányzatú, tömegérdekeket szolgáló önvédelemre korlátozódó oktatás, - erőteljes szellemi és erkölcsi nevelési igénnyel növelve társadalmi közhasznúságát. Ezt az irányzatot, melyet „do”-nak (szellemi út) neveztek el, egyre többen követték. Ezt a folyamatot segítették a hivatali ügyeket intéző, politizáló 'busik' is, akik számára az Edo kormány, kötelezővé tette, hogy elmélyedjenek a konfucianizmusban (lásd Jigoro Kano a ko-do-kan judo megalapítója). A ”do” humán eszméket tükröz. A humán eszmék és célok békés, civilizált együttélésre törekszenek. Ezért fejlődött ki humán erkölcsi igénnyel, a békéssé váló japán társadalomban a harcművészeteket összegző Bujutsu-ból a Budo és ezen belül a kenjistu–ból a kendo, stb. illetve jujitsu–ból a judo. Ezután a békésebbé váló harcművészetek gyakorlásából kivált a szintén sérülés elkerülésére törekvő sportvetélkedés, küzdőigény alapján, melyből kifejlődtek a mai japán eredetű küzdőversenysportok.

1918-ban Kano az alábbi meghatározást adta a judonak: ^[33] Többször hangsúlyoztam, hogy a Judo végső célja az én tökéletesítése és a társadalomhoz való hozzájárulás. A régi időkben a Jujutsu gyakorlók erőfeszítéseiket az erőssé válásukra összpontosították, és nem gondoltak túl sokat arra, hogy hogyan tudják felhasználni ezt az erőt. Hasonlóképpen, a mai judó gyakorlók sem tesznek elegendő erőfeszítést a judo végső céljának megértése érdekében. Túl nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatra, nem pedig a célra, és sokan csak arra törekszenek, hogy erősek legyenek és képesek legyőzni ellenfeleiket. Természetesen nem tagadom annak fontosságát, hogy erős vagy képzett legyél. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy ez csak egy nagyobb cél elérésének, folyamatának része. Minden ember értéke attól függ, hogyan tölti el életét helyesen. Kano másik lényeges alapelvének, a "jita kyoei"-nek, az "egymás segítése és egymással való együttműködés" elsajátításához is vezérfonalat ad a Kodokan judo.

Az olimpiai mozgalom 1909-ben felkérte a Jigoro Kano alapítót - Japán és ezen belül a judo versenysporti részvételére. Kano egyetértett azzal, - az ő szavai szerint, - hogy fontos az emberek összegyűjtése közös cél érdekében, barátságos érzés mellett. ^[48] Kano céljai ugyanakkor nem foglalkoztak különösebben a judo felvételével az olimpiára. Ahogy 1936-ban a brit Gunji Koizuminak a levélben írta: ^[49] 

Nem érzem a hajlandóságot arra, hogy bármilyen kezdeményezést tegyek. Egyrészről a valóságban a judo nem pusztán sport vagy játék. Az élet, a művészet és a tudomány alapelveinek tekintem. Valójában ez a személyes kulturális elérés eszköze. A „dzsesó” az edzésnek csak az egyik formája, - az úgynevezett randori (küzdelem) osztályozható sport formájában. Ezen túlmenően az olimpiai játékoknak erősen ízlik a nacionalizmus. Lehetséges, hogy befolyásolja és kifejleszti a küzdelemmel járó Judo olyan régi formáját, mint Jujitsu a Kodokan megalapítása előtt. A judonak mentesnek kell lennie, mint a művészetnek és a tudománynak a külső befolyásoktól - politikai, nemzeti, faji, pénzügyi vagy egyéb szervezett érdekektől. És minden hozzá kapcsolódó dolgot a végső tárgyára, az emberiség javára kell irányítani.

Jigoro Kano 1938-ban részt vett a NOB kairói ülésén. A hajóúton hazafelé, május 4-én halt meg tüdőgyulladásban. Noha nincs ismert kortárs dokumentáció, amely alátámasztaná ezt az állítást, de Kano japán militarizmusával szembeni ellentmondása ismert volt, és politikai ellenfelei állítólag megmérgezték. Halála után az 1950-es években a judo klubok az egész világon felbukkantak. 1964-ben a judot olimpiai sportként bevezették a Tokiói Olimpián, majd újra bevezették az 1972- es müncheni olimpián. Ezek után a versenysporti kiválasztódáson alapuló koevulúciós vetélkedési szellem átértékelte a „judo” fizikai, szellemi, erkölcsi útkeresés arányos súlypontját és a „ju” technikára, közdelemre helyezte a kizárólagos - „csak a győzelem a fontos” - hangsúlyt.

Az állatvilág fejlődését szolgáló természeti törvények és az erőforrásokat biztosító agressziós (fenyegető, sérülést, halált okozó) támadó magatartásfajtái - a természetben eredményesek többnyire. Azonban a természeti törvények – örökletes, ösztönéleti programokon keresztül történő, - direkt, indulatos, gátlástalan alkalmazása a nagyszámú békés emberi közösségekben, működési feszültségeket vagy zavarokat okozhat. (Lásd terrorizmus, alvilági bűnözés, szerelmi gyilkosságok, nemi erőszak, vérbosszú, fajgyűlölet, tömeglincselés, stb.).

Jelen elemzése

A „do” eszméjének verseny és szabadidősporti viszonya működő igazságok tekintetében

Eszmei célját tekintve a „do” olyan szellemi útkeresés, vagy módszer, mely intenzív személyiségfejlesztést tartalmaz önvédelmi célzattal. Kihatással van külső és belső egyensúlyunk megőrzésére – valójában viselkedés technikán, magatartás módon alapuló módszeres fejlesztés. Mindezt magas szintű erkölcsi tartalommal (együttélési viselkedési szabályokkal) igyekszik feltölteni.

Nehezíti a japán „do” oktatási ismeretek átadását annak speciális (japánokra jellemző gondolkodás és viselkedésmódja) oktatási kultúrája. Gátolja a nemzetközi ismeretek cseréjét az a normatív elzárkózás, mely csak az adott nemzet gondolkodás és viselkedésmódjához kapcsolódó ismereteit fogadja el, saját nemzeti kultúrája védelmében.

A versenysportoknál a „do” oktatási tartalma nem szolgál direkt versenysporti érdekeket

A Budo harcművészetekből kifejlődött, nemzetközivé vált versenysportoknál a „do” oktatási tartalma nem szolgál direkt versenysporti érdekeket, ahol is a fő cél versenyeredmények elérése üzleti és politikai támogatás, média és reklám profit szerzés. Ellenértékként elvárt a nézettség növelése látványsporti figyelemelterelés és a mind magasabb szintű teljesítmények alapján - robotoló sportolói munkaerő példakép bemutatása. Szolgálja ezt az ipari forradalom munkaerőt biztosító téveszme tanítása, hogy - a munka hasznos a játék haszontalan. Segíti az alkalmasság növelő és rangsor szerző-védő ösztönprogram - csak a győzelem a fontos - túlfeszített ingerlése, amit sérülések, dopping használata, megfelelési szorongás kísér. Az így jelentkező teljesítmény-spirál az élsportból gyakorlatilag kizárja a játékos örömsportot, a tömeges részvételt. A speciális állóképesség és versenytechnika fejlesztése elveszi az időt a „do” (felvilágosult emberré nevelés) oktatásának támogatásától. A teljesítményspirál miatt magas a lemorzsolódás, az elhasználódás aránya, ami lehetetlenné teszi a felnőtt és öregkori életszakaszokhoz igazodó hosszú távú „do” fejlesztését. A nézők unalmát a látványsport oldja, de ez valójában számukra nem sport, hanem hatalommegőrzést segítő, - társadalmi problémákról figyelemelterelő - cirkuszi szórakoztatás. Ez nem szolgál társadalmi érdeket, viszont üzleti és hatalmi érdeket annál inkább, amit gazdagon megfizetnek. Nem véletlen, hogy a jóval nagyobb létszámú, - társadalmi érdekek alapján működő - szabadidősport támogatása a versenysporti 1-2%-a. Rengeteg versenysporti szakember és sportoló használja így is jóindulatú emberi törekvéssel - jobb híján - ezt a politikával irányított sportrendszert, értékes sporteszméket, nehezen védve.

A szabadidősporti judo oktatás érdekeivel megegyezik a „do” oktatása

A szabadidősporti judo oktatás céljai összhangban állnak a „do” ([felvilágosult személyiség fejlesztése]) társadalmi célokkal, melynek alapja a játékos örömsporti oktatás.

Sőt, nemzetközi szinten is érdek az ismeretek bővítése a hatékonyság, adaptáció és fejlődés terén. Ez a tevékenység gyakorlatilag összhangban áll a japán „do” céljaival.

Sajnos a versenysporti szövetség sportjártassági engedélyhez (2. kyu és versenysporti tagság mellett szerezhető) köti a szabadidősport oktatói képzést, gátolva a szabadidősporti övvizsga rendszerhez tartozó jártassági igazolás megszerzését. Ezt a rendszerváltáskor még engedélyezték. Az akkori parlament a tömegsportot sporttörvénnyel védve, egységesen támogatta. Azóta a versenysporti lobbi megváltoztatta a helyzetet.

A versenysport gazdaság-politikai támogatása 2020-ban is bizonyítja a hatalmi érdekek védelmét.

A labdarugó stadionok gomba módjára nőnek ki a földből, figyelemelterelő cirkuszt biztosítva, ha nem is a népnek, de a keménymag aktívának – aki agresszivitásával veszélyes lehet minden rosszul működő hatalomra.

Összegezve a judo társadalmi közhasznúságát növeli a „do” (magas szintű nevelés) oktatása.

A versenysporti judo számára ez viszont olyan teher, mely időt vesz el a versenyeredményekre való felkészüléstől. Ezért a szabadidősport feladata a „do” értékének megóvása, fejlesztése. Ezen a területen az MJSZ versenysporti Dan Kollégiumának komoly felelőssége van. Szakmai érdektelenségre utal a versenysporti területen az is, hogy az MJSZ lapjában „do” irányú elemzések versenysporti szakemberek részéről nem jelentek meg, pedig tudásuk komoly segítség lenne a szellemi-erkölcsi sportnevelés területén, erősítve a judo oktatás-nevelés kultúráját. Sajnos csak álom az egyetemes szabadidő-versenysport oktató-nevelő együttműködése a versenysport merkantilista sportpolitikája miatt.

Jövő elemzése

A „do” várható fejlődési irányai eszmei igény, realitás, érdekorientációk, tények alapján

A „do” igényét életre hívta a békés és jellemes, erkölcsös viselkedés l860-as évek japán társadalmának igénye. Azonban napjaink fogyasztói társadalomrendszere és annak értékítélete a fogyasztásra helyezi a hangsúlyt. Így a fogyasztói javak, illetve a mind jobb erőforrások megszerzése érdekében a profitot biztosító karrier által elért fogyasztói életszínvonal többnyire elsődleges. Ezért a jellem, erkölcs valódi humánértékei háttérbe szorulnak.

Ennek a folyamatnak is köszönhető az a károkozás, ami a környezetszennyezés, elidegenedés, bűnözés, válási arányok területén látható. Ezt a folyamatot az „eladhatóan” üzletprofitot hozó reklám, média és politika - romboló hatású manipulációi elősegítik. Ilyen negatív értékű manipuláció a reklám figyelemfelkeltő tudatalatti pszichés és ösztönéleti programokra építő hatása vásárlási láz vagy státuszszimbólum érdekében, - a médiát uraló bulvárlapoknál, filmeknél erőszak és pornó ösztönéleti figyelemsokkoláson alapuló eladása, - a közéleti politika érdekeken, ösztönéleti programokon alapuló figyelem elterelésére, irányítása, félrevezetése pénz és hatalom érdekében.

Elmondható, hogy a fogyasztói társadalom figyelme - profit érdekében - erősödő intenzitással manipulált.

Ezért a „do” önvédelmi értékének titkos magja a figyelem védelme és irányítása. Vagyis nem önmagukért léteznek a kulturált, civilizált, erkölcsös viselkedés fajták, hanem egyfajta szabályozott békés vetélkedést is tartalmaznak erőforrások védelmében vagy azok megnyeréséért, ahol is a civilizált csoportnormák ezt követelik, elvetve az agresszív támadóviselkedést. A manipulációs technikák fejlődését nézve láthatóan a jövő útja a figyelem mind magasabb fokú irányítása, elterelése érdekeken, ösztönéleti programokon alapuló viselkedési technikákkal, taktikákkal, stratégiákkal erőforrások érdekében.

A „do” jövőjének önvédelmi szintjén a fenntartható fejlődésű ökológiai és humán értékek miatt, a „belső én” ilyen irányú manipulációkkal szembeni megvédése létfontosságú – optimális életvitel, életstratégia, mentálhigiéné érdekében - a stressz és válsághelyzetek káros hatásai elleni védekezés, a harmónia és belső egyensúly keresésének céljával.

Az oktatás a „szellemi önvédelmi iskolagyakorlatok” igényét is felveti

Ez a várhatóan fejlett önvédelmi ismereteket tartalmazó szint már nem csak a meditációk, hanem oktatási ismereteken alapuló „szellemi önvédelmi iskolagyakorlatok” igényét is felveti, ami már valóban a jövő önvédelmének szuper intelligens része a szintén egyre hatékonyabb és kifinomultabb, humánus fizikai önvédelem oktatás mellett.