Judo/1.4. Viszonyok. Az emberi természet és a kultúra viszonya
◄--- Vissza a címlapra Tartalomjegyzék ---► Következő lap: Judo/1.5. Vetélkedés. Bíró János magyar népmese értelmezéssel
Az emberi természet és a humán kultúra viszonya
szerkesztés
Az emberi fejlődés, a természet kegyetlen kiválasztódásra épülő ösztönös parancsainál, kegyetlenséget kerülő, fejlettebb, eredményesebb emberi kultúrát próbál építeni, lassú, szívós, sokszor eredménytelen munkával. Ezért a tudósok kulturált építő állatnak tartják az embert, aki még nem érte el az igazi emberi színvonalat.
A keresztény kultúra kialakulásának oka, hogy a rangsor dominancia ösztön parancsból származó, elnyomott, kizsákmányolt és rabszolgaságba taszított nép nyomora elviselhetetlen volt. Reménytelenségükben a szeretetet és a túlvilági paradicsomi állapotokat hirdették, hogy ellensúlyozzák a kilátástalanságot. Akkora igény volt a középkori diktatúrák hitéleti ellensúlyozására, hogy komoly vallási mozgalom lett a kereszténységből. A keresztény vallási mozgalom irányítását szervezeti papi rend biztosította.
A középkori uralkodó osztály hamar rájött, hogy a papokat a nép irányítására felhasználhatja. Az adózásból támogatták az egyházat, amit egyház tizednek neveztek, és ezért cserébe a keresztény egyház vállalta a nép manipulálását, lelki irányításán keresztül, agymosással. A megkérdőjelezhetetlen hitélet azt jelentette tudományos igazolások nélkül, hogy az igazság egymást igazoló paradigma rendszere nélkül a hívőknek gyakorlatilag bármit el kell hinniük. Ha néhány tudós kutatási eredményeivel kétségbe vonta az egyház állításait, azt nyilvános elégetéssel vagy keresztre feszítéssel büntették. Az irányítás technikáját jellemezte a lelki terror - néha kiátkozással, - és a sűrű penitenciák, ahol a bűnt, vétket elkövetett hívő lelkiismeretének könnyítésére kiszabott teendő, főként hosszas imádkozás volt. Az emberi természetet a vallási parancsok nem tudták legyőzni és büntetéssel (penitenciák), illetve a gyónási technikával igyekeztek feloldani az ösztönös parancsok ellen vívott kudarcot. Az egyház saját belső kudarcait, ebben a harcban igyekezett eltitkolni, ami a bujaságot, pedofíliát, homoszexualitást, falánkságot és egyéb általa elítélt, papoknál is előforduló viselkedést jellemezte.
A kegyetlen nyomor és éhínség, így is forradalmak sorozatát váltotta ki, ami a társadalmi rend megváltoztatására szociálisabb közteherviselésére irányult.
A modernkori uralkodó osztályok tanultak a középkor hatalom irányítási technikáinak hibáiból. Bár az egyház társadalmi irányítását igénylő kapcsolata anyagi támogatásért cserébe a mai napig fennmaradt sok helyen, különösen a diktatúrákban, felmérték, hogy a felvilágosult társadalmak egyre inkább kiábrándulnak a vallásból. Ezért a szükséges mértékig csökkentik a társadalmi feszültséget, ami azt jelenti, hogy biztosítják azt a minimális életszínvonalat, ami megelőzi a forradalom igényét. Így biztosítja az uralkodó osztály, hogy a közvagyon felhasználása, továbbra is előnyös és szabad legyen számukra, milliárdokat felhalmozva családjaiknak. Érthető, de nem elfogadható hatalmi reflex, - ha néha diktatórikusan, fékek és ellensúlyok rendszere nélkül - média és vallási segítséggel manipulálják a társadalmat, erőteljesen lejáratva bárkit, aki a hatalmuk ellen fel akar lépni. Ezt a hatalom megőrző reflexet segíti az egzisztenciális félelem. Ennek kialakítása pártkatonák segítségével történik, akiket kineveznek felügyelő és pályázatokat elbíráló bizottságokba, de ugyanígy segít ebben a munkahelyi vezetők pártkatonákkal történő biztosítása. Emellett kiváló manipulációs lehetőség a tömegek szórakoztatása mindennapi gondjaik feledésére TV előtt, vagy versenysport segítségével sportstadionokban társadalmi agressziójuk levezetése, jelképes illúziókon keresztül. Mindennek az a végeredménye hogy még a felvilágosult társadalmak és passzivitásba merülnek a változás forradalmi igénye nélkül. Mivel a szavazati demokráciák irányíthatóak és manipulálhatóak, ezért betonozhatja a hatalmát hosszú időre bármelyik ilyen típusú irányítással rendelkező hatalom.
Összegzésül elmondható, hogy úgy a vallási irányzatok, mint a társadalmi forradalmak egyenlő, normatív, közteherviselést igénylő változásai, hiába próbálták megszüntetni a hátrányos viselkedésű társadalmakat a közép és újkorban, mert az emberi természet lerombolta azok céljait, viselkedésének önző, profitorientált, zsákmány és területszerző (territoriális), illetve más ösztönös parancsain keresztül. Mivel az ösztönprogramok 60-120 ezer évente 2-5 %-ot engednek változtatni, csak az erős akaratú, felvilágosult tudattal rendelkező személyek képesek, emberi kultúra építésből példát mutatni.
Budapest, 2023. jan. 1.
Horváth László Judo szabadidősport szakedző