◄--- Vissza a címlapra Tartalomjegyzék ---► Következő lap: Judo/6.2. Szervezet. Integrálódás a judo szabadidősportban

2.hvja.8.menedzselés.2.szb.idő.sp. (Judo Értesítő 3-7- 8/2000 sz.)

Menedzselés a judo szabadidősportban

Judo szabadidősport menedzselése

A rendeletek ismerete, tájékozódás, előkészítés, várható problémák felderítése előzetes felkészüléssel-tanfolyam indítása esetén a körültekintő, óvatos menedzser tulajdonsága.

A dologi feltétel, önfenntartó, szociálpolitikai, motivációs, minőségfejlesztő, irányítói és kapcsolatrendszerek felépítése, karbantartása, egymásra ható folyamatainak vizsgálata, a már működő tanfolyam színvonalát befolyásolhatja.

Sokféle megoldás létezik. Nézzünk egy gondolatsort a fenti megállapítások alapján.

Rendeletek ismerete

A rendeletek ismerete a tanfolyami működés területein szükséges. Ilyen a magánoktatás, tanfolyami beiratkozás, terembérlet, könyvelés, adózás, járulékfizetés.

Megjegyezni szeretném, hogy az állandó módosítások miatt inkább tájékoztató, útmutató céllal vannak a rendeletek megjelölve. Az esetleg bekövetkezett változások ellenőrzése saját felelőssége mindenkinek.

Magánoktatás

Az iskolarendszeren kívüli magánoktatásra vállalkozhatnak jogi és természetes (magánember) személyek valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai.

A magánoktatás képesítéshez kötött tevékenység ezért azokat a különböző vállalkozási formákban igazolni kell. Jártasság igazolása esetén például bajnoki címmel rendelkező felnőtt korú sportoló is kaphat engedélyt magánoktatásra az engedélyező hatóságtól. Ilyen esetben határidőn belül képesítés megszerzését várják el. Kivétel, ha az oktatott anyag Magyarországon nem szerepel állami képzésként, de igény van rá. Ebben az esetben végleges oktatói engedélyről is lehet szó.

Külföldön szerzett képesítés illetve jártasság “honosításhoz” kötött. /lásd 36/1990 (II.28.) MT.r.1.§(1-3) bekezdés/

Az oktatás szervezőjének kötelessége biztosítani a szükséges feltételeket, gondoskodni egészség-, baleset-, és tűzvédelemről. A “sport-alkalmassági” vizsgálatot /9/1990. (XII.29.) NM. 9.§/ melyet, iskolaorvos is igazolhat, nem lehet minősítő versenyen felhasználni, mert nem sportorvosi vizsgálat. Kiskorú személy esetén gondozó engedélye szükséges az edzéslátogatáshoz.

Balesetbiztosítási nyilatkozat mellékelése (pl. tanulói) ajánlott.

Okiratot magánoktatás is állíthat ki, ez azonban a szakképesítés megszerzését nem tanúsíthatja.

/lásd 36/1990. (II.28.) MT. r. 2. § ; 7/1974. (III.20.) MT. r/

Szeretném megemlíteni, hogy a magánoktatás amennyiben rugalmas, friss, piacigényhez igazodó, elismerten létfontosságú. A lényeg, hogy a felek között szabad a megállapodás az oktatás formájában, tartalmában és a részvételért fizetendő ellenszolgáltatásban. Nem szabad oktatás ürügyén olyan ismeretet átadni, amely a Büntető Törvénykönyvbe ütközik. (pl. izgatás, államtitok, szolgálati titok)

1.1.2. Terembérlet.

A terembérlet megkötésénél fontos tudni, hogy a tevékenység az 1992. Évi LXXIV. tv.30. §(1) bek. valamint 2 sz. melléklete 9. pontja (sport) szerint tárgyi adómentes.

1.1.3. Könyvelés, adózás, járulékfizetés

A könyvelésről, személyi jövedelemadóról és járulékfizetési kötelezettségről az 1995. évi CXVII. és 1997. évi LXXX. törvény többször módosított változatai döntenek, melyek közlönyökben, adókódexben folyamatosan jelennek meg.

1.2. Dologi feltételrendszer

A dologi feltételrendszernek része az edzőterem és felszerelés biztosítása. Ehhez megfelelő szerződéspolitikára illetve tárgyalási stratégiára van szükség.

Az edzőterem kiválasztásánál szempont, hogy van-e megfelelő igény a tanfolyam indításához.

Nem szerencsés 101-ik tanfolyamként tülekedni ott, ahol az iskolai létszám is kicsi.

Szükséges segítő erőket találni a testnevelő tanári, gondnoki, takarítói leendő munkatársaknál, hogy mielőtt találkozóra kerül a sor iskolaigazgatói szinten, a problémákat előre felmérjük, és sikeres jó hangulatú tárgyalást tudjunk előkészíteni.

Sikeres tárgyalási stratégia lehet, ha az iskola érdekeit, nevelési céljait összhangban hozzuk saját tanfolyami céljainkkal. Így például:

A nehezen kezelhető gyerekek oktatásra nevelése, iskolai sportnapon bemutató vállalása, rászorulóknak kedvezmény, sportszerek iskolai célú használatának felajánlása.

Jó eszköz az olyan szerződéspolitika, ahol a terembérleti szerződést hamarosan követi az együttműködési szerződés illetve közös fellépés pályázatoknál. (pl.: közös kutatás, nevelési kísérlet, sporttevékenység stb.)

Ebben az esetben a sporteszközpark bővítése is elképzelhető.

A kezdeti szegényes szőnyegparkot pedig érdemes jó oktatási módszerekkel kihasználtabbá tenni, illetve kiváltani kevés szőnyeget igénylő mozgással.

Természetesen ne tegyük kötelezővé a judogi megvásárlását sem.

1.3. Önfenntartó és szociálpolitikai rendszer

Az önfenntartó és szociálpolitika rendszere szerves része egymásnak.

Törekedni kell megfelelő edzőterem kiválasztással és hirdetéssel bázislétszám elérésére.

Ez azt jelenti, hogy a várható tavaszi lemorzsolódás után is önfenntartó tud lenni a tanfolyam, nem kell megszüntetni. Emellett kedvezményt kell adni emberiességi okok miatt is a rászoruló családoknak. Reklámként is megéri a kedvezmény, ha családok együtt járnak edzésre. Ez a kedvezmény akár 100% is lehet, ha az önfenntartó rendszer elbírja, és a gyerek érdeke megkívánja.

Sikeres az önfenntartó rendszer, ha a terembérletet, tanfolyami rendezvényeket, oktatói díjat a megfelelő járulékbefizetéseket, kapcsolatrendszert, fejlesztéseket, karbantartást, stb. biztosítja szponzorigény nélkül.

Nyilvánvaló, hogy ez az önfenntartó megfelelő szociálpolitika mellett szerény körülményekkel számol, ugyanakkor humán érdeket is szolgál.

Szerencsére az emberi értékek nem csak pénzben fejezhetőek ki. Például diáksport esetén az igazán jó közösség nem a kereskedelem által gerjesztett státusszimbólumokban gondolkodik, hanem elsősorban egymás sikereinek, fejlődésének örül.

1.4. Motivációs rendszer

A motivációs rendszer jelenti a megtartó erőt, a vonzáskör nagyságát.

Ezért veszélyes sablonos, lapos edzést tartani, az egyén életszükségleteihez kapcsolódó sikerélmény rendszerével nem törődni.

Ilyen az eredményes terület-, rangsor-, birtokszerző, vetélkedőszerepek biztosítása.

Mindezt sokoldalú játékos mozgáshoz kötve, mivel a játék önmagában is motivációs hatású.

Fontos az önfejlődés elismerése, amihez a dicséret, kiemelés, díjazás egész tárháza kialakítható.

Gyerekkorban érzelmi perspektíva a jutalompont, jelző csík, sor elé állítás, szülő előtti dicséret.

Ezt kiegészíti a kamaszok előtt is fontos oklevél, érem, övvizsga fokozat, kapitányi cím, edzői tisztelet megadása a tanítvány felé. A mesterfokozat, bírói, edző képesítés lehetősége, már a felnőtt perspektívát is kielégítheti.

A jó motivációs rendszer feltételezi az igazságos, egymásra figyelő “élő” rangsort, amit igazán a csapat kell, hogy kialakítson, működtessen.

Ezért fontos a csapat döntéseinek lehetőséget adni, ha ez fejleszti az egyén és csapat értékét, szellemét. (pl.: kapitány-választás)

Az egyénnek adott szerepek rendkívül motiválóak, fejlesztők lehetnek szintén.

A szülők motiválása is fontos. A folyamat részeinek érzik magukat, ha az állandóan nyílt edzések látogatói.

Ha ők adhatják át az érmet a dobogón, sőt, megtapsolják őket talán még a saját gyermekei is.

Ez a sikeres szülő szerepe. Ilyen értelemben a csapathoz tartozik a takarító, gondnok, testnevelő, igazgató.

Nekik szintén jól esik a csapat elismerése segítőkész munkájukért – és ez nem csak ajándékot – tapsot, nyilvános köszönetet is jelenthet.

Veszélyes az az elgondolás, hogy ha valaki szeret valamit csinálni, az önmagában is elég. Az ilyen felállás sok rendszert legyengített, alulmotiválttá tett. Pl.: oktatási-, egészségügyi rendszer.

A motivációs rendszert működtető edző is ember. Anyagi, szakmai, családi, magánéleti, közéleti motiváltsága van neki is. Alulmotivált helyzetben hosszútávon nem könnyű oktató-nevelő motivációs rendszert működtetni, értve ez-alatt akárcsak a pozitív kisugárzást is.

Ehhez még vegyük hozzá az idővel jelentkező elszürkülést, kifáradást és máris jelentkezik a karbantartási feladat. A megújulás új, komoly feladat vállalásával más területen történő felfrissüléssel megoldható, de nem mindenki számára elérhető megoldás.

Meggondolandó az is, ha például a díjazások (úgymint oklevél, érmek stb.) anyagi fedezette, önfenntartó rendszerű a tanfolyami befizetéstől elkülönülően fakultatív, vagy részben fakultatív.

Ha csekély díjazás mellett is, de nem társadalmi munkában kell az oklevelek százait írni, mert így a százból könnyen 10 lesz. Ahol ugyanakkor szabadon döntheti el mindenki, hogy önköltséges oklevél vagy éremjutalomra igényt tart, vagy elég a versenypontszám is.

Ha ehhez hozzájárul egy-egy tanfolyami költségvetésből rendezett verseny, a kispénzűek érdeke is képviselve van. Tegyük ehhez hozzá, hogy egy kezdő számára, egy edzőverseny oklevél mást jelent, mint egy kék övesnek.

Az erkölcsi motivációs rendszer kiépítése anyagi elismerés nélkül is sokat ér, ha megfelelő rangsorhoz segít.

Bármilyen patetikusan hangzik is, az eddigiek a motivációs rendszer formai kellékei.

Az igazi tartalom az az emberi motiváció, amitől egy nevelési helyzet sikeresen megoldódik, amitől jó ott lenni az edzésen oklevél nélkül is, együtt, jó hangulatban.

Könnyen biztosítható, ha szeretet, szigorúság, vidámság, komolyság, forma és tartalom megfelelő szinten és célokkal van jelen mindenkinél.

Ettől szép feladat a motivációs rendszer működtetése.

Összességében a motivációs rendszer tervszerűen, vagyis taktikusan, ha kell felerősítve vagy gyengítve használja fel a fenti ismereteket az edzés és programterv a különböző önfenntartó-, oktató-, nevelőrendszerek egymásra hatásának függvényében azokat erősítve, a kitűzött célok érdekében, ami jól működő, fejlődőképes tanfolyamot feltételez.

Érdemes lenne szövetségi szinten átgondolni, hogy a szövetség szakmai motivációs rendszerét progresszíven tudja-e működtetni a meglévő rendszer, vagy saját szabadidősporti szakmai motivációs rendszerre van szükség a fejlődés érdekében.

1.5. Minőségfejlesztő rendszer

A minőségfejlesztő rendszernek folyamatosan garantálnia kell a fejlődés eredményességét az oktatás-nevelésben.

Sőt, ha lehet, ritmus előnyre kell szert tenni az oktatási minőség versenyében.

Ez csak az oktatási termékszerkezet és a visszajelző edzéspontrendszer verseny és övvizsga-rendszerek állandó és ellenőrzött korszerűsítésével, karbantartásával és az elavult, gyenge ismeretek selejtezésével oldható meg.

1.5.1. Az oktatás korszerűsítése

Az oktatási termékszerkezet korszerűsítése jól szervezett társrendszerek esetén kis munkabefektetéssel takaréklángon is megoldható.

A rendszer menedzseléséhez a megfelelő ismeret korszerűsítési célok megválasztása után szükséges a tapasztalt, hozzáértő kollégáknál történő edzéslátogatás és tőlük való tanulás, majd önálló kezdeményező készség egyfajta szakmai bátorsággal és ezt ellenőrző, legalizáló magas szintű szakvéleményezési csoport.

Az ilyen irányú feladatok, kapcsolat, egyeztetési, irányítói motivációs rendszer működését igénylik.

1.5.2. Edzésmunkát értékelő rendszer

Az edzésmunkát értékelő pontrendszer jellemfejlesztő próba, ha önkiszolgáló rendszerben a sportoló vezeti az edző megadott pontszámai alapján.

A játékos vetélkedést, edzésmunkát, versenyeredményt tükrözi 50 pontért vagy csillagért jelzőcsíkkal, amikor is a tanítványt az edző megtapsoltatva maga elé helyezi a köszönésnél a rangsorban, kiemelt szerepet adva a sikerének, ezáltal a csoportot is tanítva egymás kölcsönös megbecsülésére, kisebb sikerek elismerésére.

5 jelzőcsík, melyet az alsó kabátszárnyra varrhat fel a sportoló, soron kívüli övvizsgát biztosít az alsóbb fokozatoknál. Ez a rendszer kiskorcsoportúaknál belső igény szerint motiváltan visszatükrözi a fejlődést, kis munkabefektetéssel.

1.5.3. Versenyrendszer

A versenyrendszer megismerteti a csapat, egyéni, és kata versenyformákat valamint edző, házibajnokság, kerületi verseny kategóriákban lehetőséget, érdekeket biztosít az utánpótlás nevelésnek a versenysport számára versenyélményt és sikereket adva kis létszámú versenycsapattal (4 fő) a sportolóknak.

Ezt kiegészítik a játékos vetélkedő versenyek, melyek szintén díjazott és valójában egy önvédelmi játék rendszer egymásra épülő részei. Kidobó, fogó, menekülő, húzó, ütő, egyensúlytartó különleges játékok rendszere ez, mely nagyon népszerű és szintén edző, házi-bajnoki, kerületi versenyszinten működik.

A versenyrendszer ugyanakkor illeszkedik az övvizsga időszakhoz, mint magasabb szintű célhoz. A kata versenyek az övvizsga felkészülést szolgálják, melyek előtt az alapozó időszakban küzdőversenyekkel indul a versenyrendszer.

Összességében a versenyrendszer fejlesztése feltételezi a sokoldalú játékos, stressz és monotónia-szegény vetélkedést.

1.5.3. Övvizsga-rendszer

Az övvizsga-rendszer tudásszintet jelez. Figyelembe veszi a személyiségfejlesztés korhoz igazodó “érdekeit” és képességeit. Versenyérdekek helyett személyiség érdekekhez igazodik.

Megfelelő érdeklődés ugyanis megfelelő érdek alapján várható, ahogyan a figyelem és fegyelem megfelelő érdeklődés kiváltásánál érhető el könnyen.

Ezért a HVJ judo szabadidősport nem rendeli alá az önvédelem kata-gyakorlat ismereteit sportszabályok indirekt hatásainak, de megtartja a humánum elvét. Így életszerű önvédelmi mozgásokat tud oktatni a szabadidősport terén (pl.: ütés, rúgás védelem kezdőknél), mely nem zárja ki ugyanakkor az övvizsgákat a versenysport területén sem, sőt magasabb HVJ övfokozat után, kéri a versenysporti övvizsgákat is.

Az elméleti övvizsga-rendszer az egyén érdekeire összpontosít, hogy a tömegigények számára piacképes oktatási szerkezetet adjon.

Tehát nem csak versenysporti, főleg sporttörténeti kérdéseket oktat, hanem mai, önvédelemmel kapcsolatos intelligens elméleti ismereteket.

Ezáltal nagyobb piacigénynek felel meg a minőségfejlesztő rendszere, ami pozitívan hat az utánpótlás nevelésre is. Vagyis saját szerepét betöltve, szereptévesztést kerülve hatékony létszámú érdeklődésre törekszik, ami a versenysport érdekeit is szolgálja azzal nem ellentétes.

1.6. Irányító rendszer

Az irányító rendszerek kialakítása több szinten történik egy tanfolyamon.

Az edző által történő csoportirányítás mellett önirányítás szintjén a csoport illetve az egyén saját magát is kell, hogy irányítsa.

A külső kapcsolatoknál, úgymint szülők, iskolák, pályázati munkacsoport esetén személyek és intézmények között, sportegyesületek, szövetség, médiák szintjén fennáll az irányítás, befolyásolás, döntés felelőssége.

1.6.1. Edzői csoportirányítás

Az edzői csoportirányítás legjobb alapja a kölcsönös tisztelet. Az erre épülő irányítórendszer a jó működést kell, hogy szolgálja tanfolyami célok érdekében.

Így lehet keményen követelő, diktatórikus - gyors döntést és ösztönzést igénylő helyzetekben - megbeszélő közös döntésű, csoportkreativitást igénylő, ráérő helyzeteknél.

1.6.2. Csoport önirányítás

A csoport önirányító rendszere rátermett, erre a feladatra felkészített embereket követel, akiket legjobb, ha kezdeti szakaszban az edző, később a csapat választ ki.

Például megbízott illetve választott kapitány és helyettesei vagy gyakorlatvezetők stb.

1.6.3. Egyén önirányítása

Az egyén önirányításának kialakítása az önuralom fejlesztésén keresztül megfelelő életismeretek, humán értékrend átadásával történik.

Siker esetén a csoport és edzésfegyelem itt alapozható meg leginkább.

1.6.4. Külső kapcsolatrendszer irányítása

A külső kapcsolatok irányításrendszere – akár egyéni, akár csoportos – figyelembe kell, hogy vegye a szülői, szakmai, intézményi, szervezeti rangsort annak megfelelően inkább együttműködve, esetleg indirekt irányítási módszerekkel befolyásolva kell az irányítási, döntési rendszerét kialakítania.

1.7. Kapcsolatrendszer

A kapcsolatrendszer menedzselése építést és szinten-tartást igényel szükségszerű, időszakos fejlesztésekkel és leépülésekkel tanítványi, szülői, iskolai, szakmai, intézményi szinten.

A türelem és a kölcsönös érdekek figyelembevétele a kapcsolatrendszer elengedhetetlen építőanyaga. A kölcsönös megbecsülés pedig olyan áthidaló, mely nehéz helyzetekben is segíthet.

Ezért is igaz, hogy a jó kapcsolatrendszer sokat ér!

Nem szabad sajnálni egy csokor virágot, egy üveg italt a tanfolyami költségvetésből év végén.

Ez olyan gesztus, melyet a törvény is megenged, ha telik rá.

Többnyire persze az igazi fizetőeszköz a szakmai együttműködés, sikeres pályázat közös érdekek mentén.

1.7.1. Edző-tanítvány kapcsolatrendszer

A tanítványi kapcsolatrendszer elsősorban a tanítványért legyen. Kölcsönös tiszteleten alapuló, ha kell fiatal nyelven kommunikáló, mely a tanítvány érdekeire koncentrál az oktatás-nevelésnél.

Így elérhető, hogy partnerként nyitott legyen.

Tisztelet megkövetelésénél pedig ne feledjük elsősorban nem kérni, követelni, hanem megszerezni és megtartani kell!

1.7.2. Szülői kapcsolatrendszer

A szülői kapcsolatrendszert jól szolgálják, ha mindig nyitottak az edzések.

Ez a szülői érdekeket is figyelembe veszi. A humánus, jó szakmai módszerek nem igénylik a titkolózást, kirekesztést.

A szponzor-rendszer kialakításában is lehetőséget ad ez a kapcsolatrendszer, bár az önfenntartó és pályázati rendszerek ki tudják váltani a szükségességét.

1.7.3. Iskolai kapcsolatrendszer

A jó iskolai kapcsolatrendszernél fontos a takarítók, gondnokok, tanárok jó kapcsolata a tanfolyammal. Sok kisebb-nagyobb esetben jelentős a segítségük.

Az igazgató rendszeres tájékoztatása, közös intézményi érdekek biztosítása elengedhetetlen a jó kapcsolatrendszernél.

1.7.4. Szakmai kapcsolatrendszer

A szakmai kapcsolatrendszer jó kollegiális kapcsolatokat feltételez, információáramlással.

Itt a kölcsönös megbecsülés és a jó szakmai információ teheti tartalmassá az együttműködést, közös fellépéssel kombinálva.

1.7.5. Intézményi kapcsolatrendszer

Az intézményi kapcsolatrendszert a hasznosság érdeke biztosítja a legjobban.

Hatalmi harc, szakmai fejlődés, szponzorálás stb. minősítheti az együttműködés módszereit.

2000.03.18.