Címerhatározó/Kádár címer

< Címerhatározó(Kádár címer szócikkből átirányítva)

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kádár családok címerével foglalkozik.

Kempelen Béla Magyar nemes családok című könyvének 5. kötete 29 nemes Kádár családot tart nyilván: tizenhárom előneves címeres nemes család, tizenhárom előnév nélküli címeres nemes család, két előneves lófő család, egy előnév nélküli lófő család. (Magyar Tudomány, 2006/2)


tordai KádárSzerkesztés

 

Tordai Kádár János, Kolozsvár város prokurátora, nemesség és címer Báthory Zsigmondtól 1593. július 5., Gyulafehérvár.

Kmnostori conv. Prot. anni 1591: 295 (átirat)

  • Irodalom: Tagányi Károly: Jegyzéke az Országos Levéltárban a magyar és erdélyi udv. kanczelláriák fölállításáig található herczegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek (Budapest, 1886)

Rövidítések

Kádár 1629Szerkesztés

 

Gyulafehérvári Szabó Gergely 1629. január 12., Fogaras vára Bethlen Gábor nemesség és címer általa: Mészáros Mihály és János, Kádár Márton

F 7 Armales No. 19

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]

Rövidítések

borosjenői KádárSzerkesztés

   

Kádár Mihályt és fia, István nemesség, címer, előnév II. Rákóczi György, Gyulafehérvár 1651. február 16

 

Zaránd vármegyéből származik, de idővel átszármazott Szatmár vármegyébe is, a hol Tyukod vidékén volt birtokos. Mihály és fia István 1651-ben kaptak czímeres nemes levelet II. Rákóczy Györgytől, melyet Borosjenőn hirdettek ki. A szatmári béke után a család szétszóródott; egyik ága Máramaros vármegyében, másik Nádudvaron telepedett meg. A tyukodi törzságból Gusztáv máv. főfelügyelő, Ferencz máv. főművezető, Gáspár tyukodi birtokos, Bálint ( † 1902.) birtokos. A máramarosi ágból István, jelenleg állami főszámszéki tanácsos, a Lipótrend lovagja. - János, (megh. 1906), pénzügyi tanácsos. - Ambrus, pápai kamarás, szatmári praelátus kanonok. - László, (megh. 1904), kincstári erdészeti főorvos. - Antal, nagybányai bányakerületi kincstári főorvos, tb. m. főorvos, az aranyérdemkereszt tulajdonosa. A nádudvari ágból Antal ref. lelkész, Jenő járásbíró, László joggyakornok, István joggyakornok.

Czímer: kékben, zöld alapon könyöklő vörösmezű kar, szablyát tart. Csőrös sisak. Sisakdísz hiányzik. Takarók: kékarany, vörösezüst.[2]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Irodalom:

Külső hivatkozások:

A borosjenői Kádár család kutatása során Magyarországon első alkalommal került sor DNS vizsgálatra családtörténeti kérdések tisztázására. (Magyar Tudomány, 2006/2 213. o.)

Rövidítések

Kádár másképpen KállaySzerkesztés

 

Kádár másképpen Kállay György 1665. szeptember 2., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Fodor Katalin, gyermekei György, Erzsébet, atyafia Literatus másképpen Kállay István és Nagy másképpen Kállay István

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések

Kádár 1672Szerkesztés

 

lencsényi (lemhényi) Kádár, gelenczei KádárSzerkesztés

 

Lencsényi (valójában Háromszék megyei lemhényi) Kádár István, Gelenczei Kádár Ferenc 1672. december 5., Gyulafehérvár Apafi Mihály nemesség és címer általuk: Jósa István

F 21 Armales K nr. 44

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[4]


újvárosi KádárSzerkesztés

 

Somlyói Boros (de Somlyo) Ferenc és mostoha gyermekei Újvárosi Kádár (Kadar de Ujvaros) Mihály és György részére 1676. július 23-án I. Apafi Mihály a radnóti kastélyban címereslevelet adományozott, amit 1676. november 29-én Somlyón, Kraszna vármegye közgyűlése hirdette ki.530 [530 Szálkai: Armales Transylvanorum. 116–117., MUO 189. Régi jelzet: Acta Misc. 927.] Az armális szövegében utalás történik Boros manumissiós levelére, amit Kemény János özvegye, Lónyay Anna adott ki.

Az oklevelet,531 [531 665x757/115/123x113 mm.] melyet Apafi Mihály fejedelem látott el kézjegyével, vörös-fehér-kék zsinóron függő fatokba öntött vörös viaszpecséttel hitelesítették.

Zöld keretbe, damaszkolt lila kárpitra helyezték a címert, ami: „Álló katonai pajzs, égszínkék színű, melynek mezejében vagyis udvarában egész férfi[alak] zöld katonaköpenybe öltözve, jól fegyverezve, … jobbjában kivont kardját erősen tartva és mintegy ellenségre rátörni látható. A pajzsra pedig zárt katonai sisak van helyezve, amit ékkövekkel és gyöngyökkel illően díszített királyi korona fed, a sisakból pedig innen és onnan különböző színű sisaktakarók vagy foszlányok omlanak alá, és a pajzs mindkét oldalát vagy szélét szépen körülveszik és díszítik.”532 [532 „scutum videlicet militare erectum coelestini coloris in cujus campo sive area homo quidam integer sago indutus viridi bene armis instar … dextera gladium evaginatum fortiter tenere et quasi in hostem prorumpere visitur. Supra scutum autem galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus decenter exornatum, ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant…”][5]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 102-103. (PhD értekezés) [6]


  • Külső hivatkozások:

deési KádárSzerkesztés

 

Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. Taf. 211. és 212.

Irodalom: SZOLNOK-DOBOKAVÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs