Kertészet/Fajtalisták/Mustár fajták

A lap mérete: 2127 bájt

Kertészet

Mustár fajták


A keresztesvirágúak családja Sinapis nemzetségének mintegy tíz faja közül a fehér vagy angol mustár a legjelentősebb. Őshazája a Földközi-tenger medencéje, de már az ókorban általánosan elterjedt Európa-szerte. A fehér mustár mellett a fekete vagy francia mustár (Brassica nigra) termesztésével is foglalkoznak. Utóbbit a szarepta mustár (Brassica juncea) a környező országokban már erősen háttérbe szorította jobb szárazságtűrése és pergésmentessége miatt.

A hazai legismertebbek:

Budakalászi sárga

szerkesztés
hazai minősítésű, egyedkiválogatással nemesített fajta.
Erőteljes növekedésű, nagy magvú (6,8-7,4 g).

Budakalászi fekete

szerkesztés
hazai minősítésű fajta. 120 napos, vörösbarna magvú, erukasav-tartalma kicsi (23-26%).
Helyi populációs anyagok (tájfajta jellegűek) is előfordulnak.

Mike giant

szerkesztés
óriás, zöld levelű
(spenótmustár)
finom levelű mustárváltozat
igényes növények, kiskerti termesztésre alkalmasak.


(Sinapis arvensis)

Egyéb elnevezései: erdei mustár, mezei mustár, mustár-repcsén, repce, repcsén, repcsény, repcsin, rice.
A vadrepce a keresztesvirágúak rendjébe tartozó, Európában és Észak-Amerikában általánosan elterjedt, gyakori gyomnövény.
Bár rendszeresen irtott gyomnövény, ennek ellenére több része ehető. Fiatal levelei pikáns ízesítésként salátákba keverve nyersen, míg az idősebb levelek főzve fogyaszthatóak, bár ezek keserűek lehetnek. Kellemes, retekszerű íze van, a még nem virágzó hajtásai brokkoli helyett használhatóak. Szárait rövid ideig – 5 percnél nem tovább – kell párolni. Csírája is salátákba keverhető vagy szendvicsekhez adható. Összetört magja mustárízű fűszerként alkalmazható. Magjából fogyasztható olajat préselnek, melyből szappant is készítenek, illetve lámpában égetik.