Kertészet/Növényvédelem/Káposztafélék

Káposztafélék

[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]

A káposztafélék kártevői

A káposztafélék kártevői közel azonosak és valamennyi termesztett növényfaj védelmében meghatározó jelentőségűek.

A gyökerek károsítása révén a tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae) már röviddel a kiültetés után a fiatal növények egy részének pusztulását okozhatja. A kártételt túlélő növények a részleges kártétel miatt a növekedésben és a fejlődésben lemaradnak, kisebb termést hoznak, továbbá az eltérő időben fejesedő, károsított növények lehetetlenné teszik az egymenetes betakarítást.

A káposzta szárát károsító rovarok közül a repceszár-ormányos (Ceutorhynchus quadridens) kártétele gyakran a káposztalégy kártételéhez hasonló következményekkel jár.

A levélkártevők közül a szikleveles korban megjelenő keresztesvirágúak földibolhái (Phyllotreta spp.) a palántázott és a helyre vetett káposztaféléket egyaránt károsítják. Az utóbbiaknál a fiatal növények pusztulása is gyakran bekövetkezik. A szúró-szívó szájszervű levélkártevők közül a káposzta-levéltetű (Brevicorine brassicae) a legjelentősebb faj. Kártétele a megtámadott növényeken erőteljes növekedési lemaradást okoz. A rágó szájszervű levélkártevők a káposztaállományokban gyakori és jelentős fajok. A káposztalepke (Pieris brassicae) és a káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae) a leveleket lyuggatja, karéjozza. A káposzta-bagolylepke lárvája a káposztafejet alkotó leveleket átrágva behatol a fej belsejébe is.

Az utóbbi évek fejeskáposzta-termesztésének egyik legnagyobb növény-egészségügyi gondja a dohánytripsz (Thrips tabaci) megjelenése és kártétele. A káposztafej belsejébe húzódó dohánytripsz szívogatása nyomán képződő parás szemölcsök a fejes káposzta minőségét olyan mértékben rontják, hogy az már az értékesíthetőség rovására megy.