Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye nekrotikus gyűrűs foltosság

A lap mérete: 2954 bájt

Kertészet

Cseresznye nekrotikus gyűrűs foltosság

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



Rose Mosaic disease (2346909116).jpg
Cseresznye nekrotikus gyűrűs foltosság

Kórokozó

(Prunus necrotic ringspot ilarvirus, Syn: (PNRSV))


A betegséget először az 1960-as évek elején Észak-Amerikából közölték, később Európában is elterjedt és Magyarországon ismertté vált.
A betegséget korábban stecklenbergi betegségnek nevezték.
A beteg fák terméshozama csökken, gyengén fejlődnek, és korán elpusztulnak.


Gazdanövény

A Cerasus nemzetségbe tartozó növényfajok legelterjedtebb betegsége. Legjelentősebb a cseresznyén és a meggyen, de előfordul még a Prunus fajokon is.


Tünetek

A betegségnek két tünettípusa van. Az egyik a sokk tünet, a másik pedig a krónikus tünet.
A sokk tünetre jellemző, hogy a leveleken nekrotikus foltok figyelhetők meg, amelyek később kilyukadnak. Ha a foltok összeolvadnak, akkor a levéllemez nagy része hiányozhat.
A krónikus tünet jellemzője, hogy a levelek fűzlevélszerűek és erősen fogazottak lesznek, gyakran két levélcsúcs is fejlődik.
A legjellegzetesebb tünet a levél fonákán látható, ahol a levél felső harmadában, a levél széléhez közel, a mellékerek között sötétzöld, húsos, kakastaréjszerű kinövések (enációk) mutatkoznak.
A cseresznye levelén elsősorban a sokk tünetre utaló nekrotikus foltok találhatók.
A krónikus tünetre jellemző keskenylevelűség és a levél fonákán enáció ritkán fordul elő.
Más csonthéjas növényfajon csak a sokk tünetre utaló nekrotikus foltok figyelhetők meg.


Terjedés

A fertőzési források az anyanövények, ahonnan a kórokozó szaporítóanyaggal és szemzőhajtásokkal vihető át. Fertőzési forrás a mag is, ahol a vírus a mag belsejében helyezkedik el. Virágzáskor a kórokozó pollennel terjed. A vírus gyökérérintkezéssel is az egészséges növényre kerülhet.


Lásd: A cseresznye és a meggy klorotikus gyűrűsfoltossága.

E védekezési eljáráson túlmenően azonban a Chenopodium quinoa-t mint lágy szárú indikátor növényt is használni kell.
Hőterápia esetén a növényeket 37 °C-on 14–21 napig kell kezelni.
Utóbbi csak nemesítési alapanyag esetén jöhet számításba.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Vírusos betegségek A vírusok meghatározása A vírusok elleni védekezés


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseresznye nekrotikus gyűrűs foltosság témájú médiaállományokat.