Más neve(i): Közönséges ördögcérna, goji bogyó, lícium, sefűsefa, szopóka, boszorkányheg
Az ördögcérna a burgonyafélék családjába tartozó növénynemzetség, melybe cserjék és kis fák tartoznak. A nemzetségbe közel 80 faj tartozik.
Honos K-Ázsiában, Földközi-tenger környékén. 1-3 m-re növő cserje, nálunk különösen kerítéseket borít, telepítik, de sokszor kivadulva terjed.
Hazánkban invazív fajként tartjuk számon, jó alkalmazkodó képességű és erőteljesen terjedő növény. Hajtásai ívesen lehajlók, sűrűn borítják őket a kicsi, tojásdad levelek. Lila vagy rózsaszín virágai nagyon hosszan tavasz végétől, egészen az ősz első feléig nyílnak.
Termése goji bogyó néven is ismert (ami a kínai ördögcérna Lycium chinense termését is egyaránt jelenti), Kínában nagy mennyiségben termesztik a terméséért.
Kórokozói
Megjelenhet rajta lisztharmat (Microsphaera mougeotii), és zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae). Ez utóbbi a vadon növő példányokról átkerülhet a gyümölcsültetvények növényeire.
Tartalmaz:→ hioszciamin, más tropán-alkaloid, cholin, betain (érett termésben nyomokban alkaloid, sok karotinoid), magas C-vitamin tartalommal rendelkezik.
Gyógyhatása(i): hashajtó (purgans), vizelethajtó (diureticum). Bogyója és a gyökérkérge is az emésztőrendszer tónusát növelő (tonicum).
Felhasználjuk:A nyár második felétől hozza piros termését, melyek éretten emberi fogyasztásra is alkalmasak - kis mennyiségben. Frissen is fogyaszthatjuk vagy lekvár, gyümölcslé, aszalvány is készíthető belőle.
Ellenjavallat: Mindkét ördögcérna (tehát a Lycium chinense és a Lycium barbarum) zöld hajtásai atropinmérgezést okozhatnak. Atropin hatására a pupilla kitágul és a szem akkomodációs képessége csökken. Tercier amin formájában bejut az agyba és centrális hatásokat válthat ki (extrapiramidális mozgatópályák gátlása, nyelési nehézséget és csökkent váladéktermelést, valamint magasabb dózisok vagy mérgezés esetén centrális eredetű excitáció).
Lásd még: A növényről Mit-mihez Gyógyhatása
