A lap mérete: 1983 bájt

Növények

Abrakzab

Abrakzab
(Avena sativa, Syn: )
Más neve(i): '
Az abrakzab az egyszikűek osztályának a perjefélék családjába tartozó növényfaja. Főleg a hűvösebb mérsékelt éghajlatot kedveli.
Az abrakzab csak kultúrában ismert őse, a hélazab (Avena fatua) keletkezési helye valószínűleg a mediterráneum. A síkságoktól 1400 méter magasságig termeszthető. Ma számos fajtája sok területen elterjedt.
Az abrakzab egyéves fű, felálló, erőteljes, sima és kopasz, 60-150 centiméter magas szárakkal. Töve bokros. A levélnyelvecske rövid, tojásdad, kihegyezetten fogazott. A levélhüvely kopasz a szárat lazán veszi körül, a fülecske hiányzik. A levéllemez 10-16 milliméter széles és 30 centiméter hosszú, keskeny hegybe fut, érdes, szürkészöld. A laza buga 15-30 centiméter hosszú. Ágai egy oldalra nézők, nem egyforma hosszúak, vízszintesen elállók vagy gyengén felfelé irányulnak, 1-3 füzérkéjük van.
A szemtermés előnyös beltartalmi jellemzői miatt - magas fehérjetartalom, némi zsír, az ásványi anyagok közül jelentősebb a kalcium, foszfor, E-vitamin - megfelelő takarmánygabona, és emberi táplálék. A szalmáját szintén használják állatok takarmányozására.
Az abrakzab elvadulva gyomtársulásokban él. A termesztésben az üde vagy kissé nyirkos, tápanyagban gazdag, bázisokban szegény, gyengén savanyú agyag-, vályog- vagy homoktalajokon nő a legjobban. :Meglehetősen igénytelen.
A virágzási ideje június.

Lásd még: Abrakzab [[|]] [[|]] [[|]]

Magyar Wikipédia: Abrakzab
A Wikimédia Commons tartalmaz Abrakzab témájú médiaállományokat.