A lap mérete: 2545 bájt

Növények

Aszfodélosz

Aszfodélosz


Aszfodélosz
(Asphodelus, Syn: -)
Más neve(i): genyőte


Az aszfodélosz az egyszikűek osztályának liliomvirágúak rendjébe, ezen belül a fűfafélék családjába tartozó nemzetség.
Kevéssé ismert és ritkán használt neve genyőte, amelyet néha tévesen Kitaibel Pálnak tulajdonítanak. Közeli rokona ennek az évelő virágnak a nálunk is honos Asphodelus albus, amelyet Mária gyertyájának is neveznek.[1]
Főképp a Mediterráneumban nő; Magyarországon csak néhány, reliktum jellegű faja honos.
100–120 cm magasra növő, koloncos gyökerű, levélrózsás növény. Sötétzöld levelei háromszögletűek, sötétzöldek. Gyertyára emlékeztető szárán vannak fehér virágai. Termése rekeszekre hasadó, tojásdad tok.
A mészkerülő lomberdőket kedveli. Gyökérgumóját az ókortól ették; a középkorban királyi eledelnek nevezték. A Balkán-félszigeten sírokra ültetik. J. K. Rowling Harry Potter-regényeiben az aszfodélosz a bűbájos növények egyike. Az üröm és az aszfodélosz keveréke altató hatású, olyannyira, hogy az élő halál eszenciájának is nevezik. Valójában ez egyáltalán nem így van: az aszfodélosz gyökere izzasztó és vízhajtó szer.


Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Aszfodélosz


A Wikimédia Commons tartalmaz Aszfodélosz témájú médiaállományokat.
  1. Archivált másolat. [2005. január 9-i dátummal az http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9743/pf/pf.html# eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)