Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Bókoló keltike
- (Corydalis intermedia, Syn: )
- Más neve(i): -
- Védett növény! - Eszmei értéke: 5 000,- Ft. (2016)
- A bókoló keltike a mákfélék családjába tartozó, Európában honos növényfaj.
- Európában honos, Észak-Spanyolországtól az Urálig. Főleg Közép- és Észak-Európában gyakori. Lomblevelű erdőkben él.
- A bókoló keltike 5-15 (20) magas, lágyszárú, évelő növény. A földben található gumója kerekded, ép (nem odvasodik). Szára felálló, nem elágazó, tövén apró (1-1,5 cm), ép szélű pikkelylevélke található, többnyire az avarrétegben. Váltakozó állású nyeles levelei kétszer hármasan osztottak (a levélkék további három, hasadozott levélkére tagoltak). A levelek sallangjai szélesek, lekerekített végűek.
- Virágzata 1-3 (5) virágból álló kis fürt, amely a faj nevével ellentétben nem mindig bókoló. A hús-piros vagy liláspiros virág zigomorf (kétoldalasan szimmetrikus), kb 15 mm hosszú. Négy szirmából a két belső részben összeforrt, a felső sarkantyú alakú (hossza 6-10 mm). A két csészelevél hamar lehullik. A 6 porzó két hármas csoportba (egy hosszú, két rövid) áll össze. A virágok murvalevelei barnásvörösek, tojásdadok, ép szélűek.
- Termése becőre emlékeztető, ülő vagy igen rövid kocsányú (max. 3 mm), tojásdad-lándzsás, lapos, 15-20 mm-es toktermés.
- Kora tavasszal, március-áprilisban (Észak-Európában április-májusban) virágzik. Gyakori az önbeporzás. A magok gyorsan beérnek és utána a növény föld fölötti része elszárad.
Hasonló fajok
A jóval gyakoribb odvas keltikétől ép gumója, kisebb termete, virágjának színe, ülő termése, kerek végű levélsallangjai különböztetik meg.
Lásd még: Magyar Wikipédia: Bókoló keltike
