Növények/B/Babér boroszlán

A lap mérete: 2620 bájt

Növények

Babér boroszlán

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Babér boroszlán
Babér boroszlán
(Daphne laureola, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett növény! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2016)
A babérboroszlán a boroszlánfélék családjába tartozó, körülbelül 100 centiméter magas, örökzöld cserje.
Mészkedvelő, szubatlanti, szubmediterrán jellegű, védett, reliktum faj. Nyugat- és Dél-Európában, szórványosan Közép-Európában, Észak-Afrikában, Szicílián és Korzikán fordul elő.
Magyarországon a Vértesben, Bakonyban, Keszthelyi-fennsíkon fordul elő. Nálunk főként bükkösökben, gyertyános tölgyesekben, szurdokerdőkben, törmeléklejtő-erdőkben és karszterdőkben él.
A babérboroszlán téli nyugalmi időszaka már az első hosszabb, enyhébb periódus alatt véget érhet. Ekkor kinyílik ugyan néhány virága, de a tömegvirágzásra csak március-áprilisban kerül sor. A virágok képződése már a nyílást megelőző nyáron megkezdődik. A 4-9 gyengén illatos, apró, sárgászöld színű virág ülő, vagy rövid kocsányú levélhónalji fürtben helyezkedik el.
A termés tojás alakú, hegyesedő, húsos burkú csontár, melynek színe lilásfekete. A termés érése május közepétől június-júliusig tart.
A virágok beporzását rovarok (méhek (Apoidea) család fajainak nőstényei) végzik.
Az érett húsos termést madarak (főként rigófélék) és kisemlősök (borz, nyest) fogyasztják és terjesztik. A termésterjesztés módja tehát endozoochoria. A mag hossza átlagosan 8 mm, szélessége 6 mm.
Az ürülékkel együtt távozó mag csírázását megkönnyíti az emésztőnedvek maghéjat vékonyító, gyengítő hatása. Az „előkezelt” magvak elfekvők, csírázásuk márciusban kezdődik. A csíranövények csak árnyasabb, a közvetlen fénytől védett zugokban maradnak meg.
Az idősebb tövek tősarjképzéssel, illetve a lehajló oldalágak legyökeresedésével újulnak meg. Így gyakran több m²-es sarjtelepeket is létrehozhatnak.
A faj visszaszerző-képessége jó. Keller József megfigyelései szerint a taposás miatt törpe növésű, illetve az ember/állat által letördelt egyedek is mind újra fejlődtek egy-egy alvórügyből.


Lásd még: Magyar Wikipédia: Babér boroszlán

A Wikimédia Commons tartalmaz Babér boroszlán témájú médiaállományokat.