Növények/B/Bojtorjánsaláta

A lap mérete: 2559 bájt

Növények

Bojtorjánsaláta

Bojtorjánsaláta
Bojtorjánsaláta
Bojtorjánsaláta
(Lapsana communis, Syn: )
Más neve(i): bojtorjánsaláta
A közönséges bojtorjánsaláta az őszirózsafélék növénycsaládjának Cichorieae nemzetségcsoportjába tartozó Lapsana nemzetség egyetlen faja – a korábban ide sorolt négy kelet-ázsiai fajt az új Lapsanastrum génuszba helyezték át, mivel velük együtt a Lapsana polifiletikus volt.
Európa nagy részén és Észak-Ázsiában őshonos, sokfelé pedig inváziós fajként terjedt el (Észak-Amerika, Chile, Új-Zéland, Ausztrália). Magyarországon gyakori, félárnyékos, bolygatott területeken, nyílt erdőkben, kertekben található meg.
A bojtorjánsaláta lágyszárú, egy- vagy kétéves növény. 30–100 cm magasra megnőhet (a tipikus 50 cm), szára felálló, elágazó, tejnedvet nem tartalmaz. Levelei szórt levélállásúak, a tőlevelek általában épek, tojásdadok, a középső levelek tagolatlanok, ép széllel vagy karéjos fogakkal, a felsők keskeny-lándzsásak, finoman fűrészeltek.
Június-augusztusban virágzik. Az 1–2 cm átmérőjű virágfészkeket 8-15 világossárga nyelves virág alkotja, a szár csúcsán laza bogas virágzatban.[8][9] A virágok csak napfényes időben nyílnak ki, a délelőtti órákban 6-11 óra között, délutánra már becsukódnak. A zigomorf nyelves virágok vége csipkézett, öt fogacskában végződik. A virágokat méhek és zengőlégyfélék látogatják, de az önbeporzás is lehetséges. A húszmagvú kaszattermés nem bóbitás. Terjesztése a szél által és állati úton (hangyák) egyaránt történik
Fiatal (április-júniusban szedett) hajtásait már az ókori Rómában is fogyasztották; felhasználhatók salátákban vagy a spenótfőzelékhez hasonlóan is elkészíthető. Mivel ki nem nyílt virágai mellbimbóra emlékeztetnek, a szignatúratan alapján mellfekély ellen használták.
Gyógynövényként hashajtó, vízhajtó, hatásos cukorbetegség ellen.
Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről

Magyar Wikipédia: Bojtorjánsaláta


A Wikimédia Commons tartalmaz Bojtorjánsaláta témájú médiaállományokat.