Növények/B/Bolondító beléndek

< Növények‎ | B
A lap mérete: 2561 bájt

Növények

Bolondító beléndek

Bolondító beléndek
(Hyoscyamus niger, Syn: )
Drog Hyoscyami folium,
Más neve(i): beléndek
A beléndek a kétszikűek osztályába tartozó burgonyafélék családjának egyik nemzetsége, mintegy tíz fajjal.
Egy- vagy kétéves, lágy szárú, gyakori, általában mérgező növények. A Kárpát-medencében közönséges gyomnövény a bolondító beléndek. Egyik latin nevéből származó alkaloidja a hioszciamin.
A korai civilizációkban az istenek növényének számított, később az ördög művének tartották.
A középkorban ez volt az egyik alkotóeleme a boszorkányzsírnak, mellyel ha bekenték magukat révületbe estek, képzeletben repülni tudtak. Az idők folyamán számos módon visszaéltek vele, mérget is kevertek belőle.

Hatóanyag

az egyiptomi beléndek levelében 0,9-1,4% alkaloid (0,5-1,1% hioszciamin), a beléndekében 0,1% körüli (0,04% hioszciamin). Szkopolamin-tartalma is jelentősebb az előbbinek.
Gyógyhatása(i): hatóanyagok kivonása, terápiás felhasználása megegyezik a Csattanó maszlag Datura stramoniumnál írtakkal.


Élvezeti szer is volt, már Dioszkuridész is említi, hogy méhsörbe keverték magvait mákkal és ópiummal. :A germánok is kevertek beléndekmagot a sörükbe, ez volt az úgynevezett pilsen-sör, míg az 1516-os sörtörvény be nem tiltotta alkalmazását. (Ez a törvény tekinthető az első kábítószerellenes rendeletnek.) Viszont mint szerelmi bájital alkotó eleme továbbra is használatban maradt.
Magyarországon fogfájás ellen is alkalmazták. A kóróján megszáradt gyümölcseikben lévő magjait megszárították, szenet hevítettek, arra rászórták, majd a fogfájós betegnek pár percig, nyitott szájjal a felszálló gőzök fölött kellett maradnia.
Ellenjavallat: '


Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek


Magyar Wikipédia: Bolondító beléndek
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolondító beléndek témájú médiaállományokat.