Növények/B/Borágófélék

A lap mérete: 3091 bájt

Növények

Borágófélék

Borágófélék
Kerti borágó
Borágófélék
(Boraginaceae, Syn: -)
Más neve(i): érdeslevelűek


A borágófélék a valódi kétszikűek (eudicots) asterids kládjának euasterids I csoportjába tartozó, a pontos rendszertani viszonyok tisztázásáig saját rendbe sorolt család. Körülbelül 100 nemzetség 2000 faja tartozik ide. Magyarországon kicsit több mint 40 faj őshonos.
Fajai főleg a mérsékelt és a szubtrópusi zónában terjedtek el. A mérsékelt övben élők zöme lágyszárú, a szubtrópusi zónában némileg több a fásszárú.

Leveleik

Kevés kivételtől eltekintve a családban a levelek, sőt az egész növény kovásodott szőröktől érdes, gyakran szúrós. A levelek általában ép szélűek, szórt állásúak. Epidermiszükben szőlőfürtszerű mészkiválásokat, úgynevezett cisztolitokat halmoznak fel.
A virágok szerkezete a családon belül elég egyöntetű. A virág hímnős, javarészt sugaras, olykor kétoldali szimmetriájú. A csészelevelek száma 5, nincsenek összenőve. A szirmok száma is 5, ezek egymással és a porzókkal is összenőttek. A termő két, szintén összenőtt termőlevélből áll. A magház felső állású.

Magyarországon is előforduló nemzetségek (A felsorolás nem teljes...)

  1. Apácavirág (Nonea),
  2. koldustetű (Lappula),
  3. Báránypirosító (Alkanna),
  4. Európai kunkor (Heliotropium),
  5. Homoki vértő (Onosma)
  6. Erdei békaszem (Omphalodes),
  7. Kígyószisz (Echium),
  8. ebnyelvűfű (Cynoglossum),
  9. Magiszák (Asperugo),
  10. Mezei gyöngyköles (Lithospermum),
  11. Nadálytő (Symphytum),
  12. Nefelejcs (Myosotis),
  13. Orvosi atracél (Anchusa),
  14. Orvosi tüdőfű (Pulmonaria),
  15. Szeplőlapu (Cerinthe),
  16. Vetési farkasszem (Lycopsis vagy Anchusa), Buglossoides,
Ezek a növények pirrolizidin alkaloidokat tartalmaznak, amelyek bizonyítottan mérgezők a máj számára.


Lásd még: Szakácskönyv/Mit-mihez/B/BorágófélékMit-mihez Tanácsok, tippek


Magyar Wikipédia: Borágófélék
A Wikimédia Commons tartalmaz Borágófélék témájú médiaállományokat.