Növények/C/Csörgő kakascímer

< Növények‎ | C
A lap mérete: 1653 bájt

Növények

Csörgő kakascímer

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyógygombákGyógynövényTerápiákBetegségekNövények gyógyhatásaGyógyteákIllóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Növények listája – Ábécé szerinti tartalomjegyzék


Csörgő kakascímer
Csörgő kakascímer
(Rhinanthus minor, Syn: )
Más neve(i): csörgőfazék, csörgőfű


A csörgő kakascímer az ajakosvirágúak rendjéhez tartozó vajvirágfélék családjába sorolt kakascímer nemzetség hét, Magyarországon is élő fajának egyike. Hazánk minden tájegységén gyakori, néhol tömegesen fordul elő. A németek kis csörgőfazéknak nevezik.

15–40 cm magasra növő, felálló szárú gyomnövény. Ágas szára kemény. Levelei keskeny lándzsásak, kopaszok. Sárga, mintegy 15 mm hosszú, felfújt kelyhű virágai egyesével ülnek a levelek hónaljában. A pártacső egyenes vagy majdnem egyenes, a sziromlevelek összeforrtak. A felső ajak fogai többnyire fehéresek. Száraz toktermésében zörgő magvai miatt csörgőfűnek is hívják. Egyéves. Félélősködő fakultatív gyökérparazita. Rinantin- (aukubin)-tartalma károsíthatja a lovak központi idegrendszerét. Szárítva mérgező hatását elveszti. Réteken, félszáraz gyepekben él a mészszegénytől a mészmentesig terjedő, valamelyest nyirkos talajokon. Májustól júliusig nyílik.

Ellenjavallat: '


Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Csörgő kakascímer


A Wikimédia Commons tartalmaz Csörgő kakascímer témájú médiaállományokat.