Növények/C/Cseresznyeszilva

A cseresznyeszilva a rózsavirágúak rendjébe, a rózsafélék családjába és a szilva nemzetségbe tartozó növényfaj, a szatmári szilvapálinka egyik potenciális alapanyaga.

Március végén zöldes-fehéren nyíló, tövises, 5–8 m-es fa vagy bokorfa. Gömbölyű termése sárga vagy piros színű, kellemes édeskés-savanykás ízű. Kiváló kompót készíthető belőle. Még a rómaiak honosították meg Európában, eredeti élőhelye a Kaukázus és Délnyugat-Ázsia. Edzett, igénytelen növény, az átlagosnál valamivel szárazabb vagy nyirkosabb viszonyokat is elvisel. Tűri a nyírást, áthatolhatatlan sövénnyé nevelhető.

Az alapfajt a faiskolák mirabolán szilva néven alanynak szaporítják. Egy sor csonthéjas gyümölcsöt, díszfát, díszcserjét szemeznek rá.

Fajtái

Dísznövényként a fajtái kedveltek, közülük is elsősorban a piros levelű, úgynevezett vérszilvák:

'Nigra' – fénylő feketéspiros lombú, jobb növekedésű.
'Pissardii' – időben legelső, kevésbé intenzív színű, ezért ma már visszaszorulóban lévő fajta.
'Woodii' – sötétpiros levelű.

Kevésbé elterjedt fajtái:

'Hessei' – az előzőeknél gyengébb növekedésű és apróbb levelű. A hosszúhajtásokon a kissé torzult formájú levelek piros alapon sárga-tarkák.
'Pendula' – 3-5 m átmérőjű, csüngő ágú fa, ami tavasszal gazdagon virágzik, majd később terem.

A Prunus x blireana, teltvirágú vérszilva (Prunus cerasifera 'Pissardii' x Prunus mume) 3–5 m-es bokor vagy bokorfa, a Prunus cerasifera 'Pissardii'-hoz hasonló, de annál valamivel kisebb és világosabb színű levelekkel. Színes lombja mellett áprilisban a szilvarózsára emlékeztető telt, rózsaszín virágjaival díszít. Szebb, de igényesebb az előző fajnál, illetve annak fajtáinál, jól öntözött viszonyok közé való.

Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Cseresznyeszilva

A Wikimédia Commons tartalmaz Cseresznyeszilva témájú médiaállományokat.