Növények/C/Csillárkamoszatok

A lap mérete: 2523 bájt

Növények

Csillárkamoszatok

Csillárkamoszatok


Csillárkamoszatok
(Charophyta, Syn: -)
Más neve(i): '


A csillárkamoszatok a növények országának egy törzse. A konzervatív rendszerekben a zöldmoszatok harmadik, legfejlettebb osztályaként szerepel. Valóban a zöldmoszatok ősi alakjaiból származnak, de hamar önálló evolúciós útra tértek, és igen magas fejlettséget értek el, a moszatok közül ők állnak legközelebb az embriós növényekhez, de nem azok ősei, evolúciós zsákutcának minősülnek.
A csoport parafiletikus, ezért rendszerezésükben változás várható.
Igen fejlett teleptestű, mindig többsejtű moszatok. Testük levél- (filloid), szár- (kauloid) és gyökérszerű (rizoid) részekre tagolódik. Testüket kezdetleges bőrszövetnek tekinthető kéregsejtek borítják. Belső anatómiai differenciáltságuk nem éri el a barnamoszatok szintjét, nincs meg a kezdetleges bélparenchima, nincsenek vezető sejtkötegek és szilárdító rostsejtek. Örvös elágazásrendszerük a zsurlókéra emlékeztet, szembeötlő a felsőbbrendű növényekre jellemző nódusz-internódium (szárcsomó-csomóköz, szártag) tagolódás.
Szárszerű főtengelyük 10–100 cm hosszú, és a virágos növények szárától eltérően csavarodott. A sárgásvörös hím- és a zöld női ivarszervek az oldaltengelyek elágazásaiban helyezkednek el.
A csillárkamoszatok asszimilációjának terméke a zöldmoszatokra jellemző keményítő és némi növényi zsír. A színanyagok túlnyomó része klorofill a és b, alfa- és béta-karotin, valamint különféle xantofillok.
Lassú patakokban, árkokban, nádasok tisztásain, jól felmelegedő, eutróf szikes vizekben tömegesek lehetnek; az ilyen növénytársulások a csillárkagyepek.
A hímivarsejtekből lefűződő szaporítósejtek a vízben úszva termékenyítik meg a petesejtet; a tömegesen termelődő szaporítósejtek vörösre festik a vizet.


Lásd még: Növénytörzsek Növényrendek Növényalcsaládok Növények

Magyar Wikipédia: Csillárkamoszatok


A Wikimédia Commons tartalmaz Csillárkamoszatok témájú médiaállományokat.