Növények/D/Duna-vidéki berkenye

< Növények‎ | D
A lap mérete: 2001 bájt

Növények

Duna-vidéki berkenye

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]

Duna-vidéki berkenye
(Sorbus subdanubialis, Syn: -)
Más neve(i): Közép-dunai berkenye


Védett növény! - Eszmei értéke:10 000,- Ft. (2016)


A Közép-dunai berkenye, a kétszikűek osztályának a rózsavirágúak rendjéhez, ezen belül a rózsafélék családjához tartozó faj.
Egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fafajt magába foglaló nemzetség. A berkenye nemzetség tudományos neve (Sorbus) a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, mely nyilván a termés ízére utal.
Főleg dísznövényként igen kedvelt, mert nemcsak mutatós, de a légköri szennyeződéseket is elviseli.
Luc- és jegenyefenyő csemete ültetvényeknél gyakran ültetik, mert igénytelen, megnő sovány, vagy száraz talajon is, gyorsan nő, elnyomja a magas, kórós vágásnövényzetet.
Haszon erdőkben télen bő avarral takarja be a talajt, a levelek gyorsan és alaposan lebomlanak, termékeny humusszal látva el a növényeket.
Alkalmas lavinák törmelékkúpjának megkötésére, mivel gyökérzete mélyre hatoló és messzire szétágazó.
Leveleiből főzött teáját csersavtartalma miatt bél- és gyomorbántalmakra alkalmazzák.
Bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek.
Lombja jó takarmány juhok és kecskék számára.
Fája jól megmunkálható, faragható, esztergályozható és fényezhető.
Állatgyógyászatban bogyóit kecske- és sertésorbánc ellen használják


Lásd még: Magyar Wikipédia: Duna-vidéki berkenye


A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-vidéki berkenye témájú médiaállományokat.