Növények/M/Magyar szappangyökér

< Növények‎ | M
(Növények/F/Fátyolvirág szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 1791 bájt

Növények

Magyar szappangyökér

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyógygombákGyógynövényTerápiákBetegségekNövények gyógyhatásaGyógyteákIllóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Magyar szappangyökér


Magyar szappangyökér
(Gypsophila paniculata , Syn: -)
Drog Saponariae albae (hungaricae) radix , (Ph. Hg. VII.)
Más neve(i): boglyas fátyolvirág, buglyos fátyolvirág, fátyolvirág, magyar szappangyökér, szappanozófű, patikai tajtékozófű, ebmankóró, boglyas dercefű.


Honos K-, DK- és Közép-Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. Évelő lágyszárú. Nyílt homokpuszta gyepekben, töltéseken, száraz, laza homoktalajon él. Folyóvizek mentén, üledékes talajon termeszthető. A magvakat szabad-ágyba 0,5 cm mélyre vetik, a jól gyökeresedő példányokat kiemelik és ősszel végleges helyére kiültetik 50 cm sortávolságra. Júliusban, augusztusban virágzik. A gyökereket általában a 3. év végén, késő ősszel vagy tavasszal ássák ki. A gyökértörzset elkülönítve jól megtisztítják és hámozzák. Kb. 0,5 cm vastag korongokat tovább szeletelik és szárítják (beszáradás 3,5:1).


Tartalmaz:→ 15-20% triterpén-szaponin (főleg gypsogenin)
Gyógyhatása(i): expectorans bronchitisben. Népgyógyászatban reumás panaszok és bőrbetegségek kezelésére is használatos.


Felhasználjuk:'
Ellenjavallat: -


Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Magyar szappangyökér


A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar szappangyökér témájú médiaállományokat.