- (Pimenta racemosa, Syn: )
- Drog Myriciae aetheroleum,
- Más neve(i): amomummag, angol fűszer, jamaicai bors, piment.
Nyugat-Indiában, Jamaicában, illetve Közép-Amerikában honos, de Indiában is kiterjedten termesztik, leveles ága vízgőz-desztillációval nyert illóolaj (Myriciae aetheroleum).
Két faja:
- Pimenta officinalis
- Pimenta dioica
sokfelé termesztik is. A termés latin neve: pimentea fructus, magyar népies neve:
Eredeti termőhelyükön a többi faj, különösen a:
- Pimenta acris termését is használják, ez a faj európai üvegházakban is előfordul. A kereskedelemben ennek a kérgét is forgalmazzák, és szegfűcimetnek v. cassia caryophyllatának nevezik.
Az örökzöld fák 9–10 m magasra nőnek. Szürke kérgük jó illatú, miként a sötétzöld, bőrszerű, átellenesen növő levelek is; ezekből az illatanyag a fonákjukon található apró légzőnyílásokból párolog ki. Álernyős, zöldes-fehér virágaik a levelek tövéből fakadnak, és már-már elviselhetetlenül illatosak. Az apró virágokból fejlődik a kehelybe burkolódzó termése – egy zöldről sötétvörösre érő, lédús bogyó, amelyben két, borsó méretű magot hoz. Az érett mag puha, zöld és hosszúkás. Burka szegfűszegillatú; illatosabb, mint maga a mag.
Tartalmaz illóolajat (eugenol, cineol, fellandrén, kariofillén), zsíros olajat és gyantát. A magokból sajtolt olaj 70%-a eugenol: ez van a szegfűszegben, a fahéjban és a szerecsendióban is, ez az olaj ad jellegzetes ízt a Chartreuse-nek és a többi, évszázadok óta vele ízesített likőröknek.
- Gyógyhatása(i): Teája gyomorgyengeség és felfúvódás megszüntetésére használható. Fájdalomcsillapító, érzéstelenítő hatása is ismert. A népi gyógyászatban borogatásokban az ízületi gyulladások enyhítésére használták; bár, mivel tannint tartalmaz, irritálhatja a bőrt, ha közvetlenül hozzáér.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Fürtös szegfűbors
