Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Főnixpálma
- (Phoenix canariensis, Syn: -)
- Más neve(i): Kanári datolyapálma
- A kanári datolyapálma az egyszikűek osztályának pálmavirágúak rendjébe sorolt pálmafélék családjának egyik közismert faja.
- Kanári-szigetek alacsonyabb régióiban endemikus; onnan telepítették be Makaronézia más részeire és a Mediterráneumba. Legnagyobb természetes állományai Tenerife, La Gomera és La Palma szigetén, 200–600 méter magasan nőnek. A Madeira-szigeteken 0–400 méteres tengerszint feletti magasságok között fordul elő. Budapesten a Füvészkertben él egy kiültetett példánya, amit telente fűtött takarással védenek.
- A közönséges datolyapálmához (Phoenix dactylifera) nagyon hasonló, törzse azonban erőteljesebb. A magányos, el nem ágazó törzs alapját a felszínre kerülő gyökerek akár 90 centiméter átmérőig megvastagíthatják. A kifejlett növény törzse jellemzően 10–12 méter (legfeljebb 20 méter) magas.
- Gyökerei a pálmák többségénél mélyebbre hatolnak.
- Levélüstöke tömöttebb a közönséges datolyapálmáénál: akár száz levele is lehet. A lehullott levelek rostokkal átszőtt levélalapjai sokáig visszamaradnak, és ezzel más, jellemzően epifitonoknak (csorbókáknak, kövirózsacserjéknek, nyúlmancsoknak, madársóskáknak stb.) teremtenek élőhelyet. A levélalapok leválása után az idősebb növények szürkés- vagy sötétbarna törzsén rombuszos mintázat marad vissza.
- A hatalmas, gömbszerű koronában a szárnyasan összetett levelek felfelé törnek és kecsesen visszahajlanak. Az idős növények leveleinek gerince 3–6 méter hosszú; rajta a lándzsa (toll) alakú levélkék szabályosan, egy síkban állnak, számuk mindkét oldalon elérheti 80-100-at. A legalsó levélkepárok tövisekké módosulnak. A lombkorona színe az olajzöldtől a sötétzöldig változhat; a közönséges datolyapálmával keresztezett példányoké kékes árnyalatú.
- A levelek hónaljában fejlődő, impozáns, 90–120 centiméteres, sárga vagy világos narancssárga bugavirágzatot csónakszerű buroklevél (spatha) takarja.
- Teljesen beérett, narancsszínű bogyótermései ehetőek ugyan, de gyümölcshúsuk rendkívül vékony, és íze is messze elmarad a közönséges datolyapálmáétól. Ovális, 18–22 milliméteres, világosbarna magján hosszirányú barázda húzódik végig.
- Dísznövénynek ültetik. Viszonylagos igénytelensége, gyors növekedése és látványos, gazdag levélüstöke okán a Washington-pálma és a királynőpálma (Syagrus romanzoffiana) mellett a három legelterjedtebb, legkeresettebb díszpálma egyike. A szárazságot jól tűri, de aszályos, forró nyarakon gyakran kell öntözni. Se a pangó vizet, se a tartós szárazságot nem kedveli.
- Nemcsak szobanövényként, de parkokban is előszeretettel ültetik. Nem fagytűrő, de a fagyponthoz közeli hőmérsékletet még elviseli.
- Betegségekre csak a tápanyaghiányos és a nitrogénnel túltáplált, fellazult sejtszerkezetű növények fogékonyak. A helytelen körülmények között tartott pálmák főként akkor érzékenyek a pajzstetűre, ha a levegő száraz, tehát a pajzstetű ellen párásítással védekezhetünk. Túlságosan párás, rosszul szellőző helységben a gombás fertőzésektől levele foltosodhat.
- Gyümölcse emberi tápláléknak gyakorlatilag nem alkalmas, de disznók takarmányozására bevált. A törzséből csapolt nedvből készített pálmamézzel a Kanári-szigeteken süteményeket ízesítenek. Ez a szokás Madeirán nem honosodott meg.
- Magyar Wikipédia: Főnixpálma