Növények/F/Fűzlevelű gyöngyvessző

A lap mérete: 3449 bájt

Növények

Fűzlevelű gyöngyvessző

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Fűzlevelű gyöngyvessző
Fűzlevelű gyöngyvessző
(Spiraea salicifolia, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett növény! - Eszmei értéke: 10 000,- Ft. (2016)


A fűzlevelű gyöngyvessző a rózsafélék családjába tartozó, patakparton, nedves réteken növő cserje.
Eurázsia mérsékelt övi vagy északi hideg vidékein (egészen a tundráig) honos Európától Oroszországon és Mongólián keresztül Észak-Kínáig, Koreáig és Japánig. Európában csak a kontinens középső részén található meg Felső-Ausztria és Erdély között, őshonossága vitatott. Észak-Amerikában is helyenként kivadult a kertekből. Magyarországon őshonosnak tekintett állománya (mintegy százezer egyeddel) csak Belső-Somogy homokvidékének lápjain él. Ezen kívül országszerte (pl. Nagykanizsa, Kőszeg, Debrecen, Nyírábrány, Szombathely, Pálháza, Nagyhuta) ismertek kertekből kivadult populációi.
Elsősorban vizes élőhelyek, folyó és patakpartok magaskórósai vagy nedves rétek, lápok növénye. Fénykedvelő. A savanyú vagy semleges kémhatású, mészszegény talajt részesíti előnyben.
A fűzlevelű gyöngyvessző 0,5-1,5 (-2) méter magas lombhullató cserje. Ágai felállóak, nem elágazóak, vékony világosbarna kérgűek. Kérge szalagosan leváló. Levelei váltakozó állásúak, 4–8 cm hosszúak, 1-2,5 cm szélesek, hosszúkás lándzsa alakúak. Szélük egyenlőtlenül, néha kétszeresen fűrészes, válluk ék alakú, a levélnyél igen rövid. A levelek színe csupasz, fonákja világosabb zöld és finoman molyhos lehet. Ősszel barnássárgára színeződik.
Dísznövényként alkalmazzák, tarackról szaporítva főleg vízpartok beültetésére alkalmas. Fiatal levelei főzve ehetőek. C-vitaminban gazdag. A hagyományos gyógyászatban köhögés és megfázás ellen, éretlen magvait véres hasmenés ellen alkalmazták.
Június-augusztusban virágzik. Apró, 5–7 mm átmérőjű, porzót és termőt is tartalmazó virágai tömött bugákban nyílnak a szárvégeken. A virágzat 5–15 cm hosszú, megnyújtott kúp vagy ovális formájú. A csésze- és sziromlevelek száma 5-5. Szirmai színe halvány- vagy sötét-rózsaszín, alakjuk széles tojásdad, 2,5–4 mm hosszúak. 15-60 porzója legalább kétszer hosszabb a szirmoknál. A termő öttagú, a bibeszálak alapjuknál összenőttek, végüknél szétállóak. A virágokat rovarok porozzák be.
Termése tüszőcsokor; az egyes fél centiméteres termések az alapjuknál összenőnek, bennük 2-10 db pálcika alakú mag található.
Június-augusztus között virít, termést pedig július-szeptemberre érlel. Rovarok porozzák be. Vegetatív úton is jól szaporodik, gyökérsarjai révén nagy sarjtelepeket alkothat.


Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Lásd még: Magyar Wikipédia: Fűzlevelű gyöngyvessző


A Wikimédia Commons tartalmaz Fűzlevelű gyöngyvessző témájú médiaállományokat.