Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Fehér árvacsalán
- (Lamium album, Syn: -)
- Más neve(i): holtcsalán, méhfű, peregtető, szelíd-csalán, macskaparéj
A fehér árvacsalán az árvacsalánfélék családjába tartozó faj.
- Ázsiában és Európában a mediterrán tájak kivételével igen elterjedt. Magyarországon az Alföld kivételével gyakori, üde gyomtársulások növénye.
- 20-60 centiméter magas évelő. Gyökértörzse elágazó, vízszintes helyzetű.[1] Szögletes szára szőrös, üreges. Fűrészes szélű, tojásdad alakú leveleinek hónaljában fehér forrt csészéjű (a borzas szőrű felső ajkuknál sárgás), álörvöt alkotó virágokat találunk. Erős szagú, kesernyés ízű makkocska termése apró és száraz.
- Májustól júliusig (néha szeptemberig) virágzik.
- Virágai ehetőek, leveleit zöldségételekbe főzve fogyasztják. Régen hajszőkítésre is használták.
- Ellenjavallat: Mai ismereteink szerint sem káros mellékhatása, sem mérgező volta nem ismert.
Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Fehér árvacsalán