Növények/F/Feketéllő fűz

A lap mérete: 4048 bájt

Növények

Feketéllő fűz

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

Védett növények - Ábécé szerinti tartalomjegyzék

A │ B │ C │ D │ E │ F │ G │ H │ I │ J │ K │ L │ M │ N │ O │ Ö │ P │ R │ S │ Sz │ T │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs

Feketéllő fűz

(Salix myrsinifolia, Syn: -)
Más neve(i): feketedő fűz

Védett növény! - Eszmei értéke: 10 000,- Ft. ⁽²⁰¹⁶⁾

A feketéllő fűz a fűzfafélék családjába tartozó, Magyarországon korábban kipusztultnak vélt cserje.

A feketéllő fűz 3-4 magas sűrűn elágazó bokor, ritkán kis fa. Rügyei és fiatal hajtásai finoman molyhosak. Levelei 2–8 cm hosszúak, 1–5 cm szélesek; alakjuk változatos, de mindig ovális-tojásdad, a végén kihegyesedő. Az ágakon váltakozva elhelyezkedő levelek nyele rövid, 0,5–2 cm-es. Szélük szabálytalanul fűrészes, néha kissé hullámos. A levéllemez színén élénk- vagy sötétzöld, a középér kivételével kopasz. Fonáka viaszosan szürkészöld, de a csúcs felé a bevonat lekopik így ott élénkzöld színű. Az elszáradó levél gyakran sötétbarnára vagy feketére színeződik, bár ez néha hiányzik vagy csak kisebb fekete foltokban jelentkezik. Levelei és kérge a csersavak és a szalicin miatt keserűek.

Április-májusban virágzik (északon akár júniusban is). A többi fűzhöz hasonlóan a porzós és termős virágok különböző növényeken nőnek. A porzós barka 1,5-3,5 cm hosszú, kihegyesedő tojásdad alakú. A virágokban 2 porzószál található, amelyek 2-3-szor hosszabbak a murvaleveleknél. A termős virágok hosszabb, 2–6 cm-es füzérbe rendeződnek, bennük a bibeszál 1-1,5 mm hosszú. A beporzást rovarok végzik, mindkét nemű virágok termelnek nektárt.

Jellemzően hegyvidéki patakok melletti bokorfüzesekben, égeresek peremén, lápréteken található meg. Az állandóan vagy időszakosan nedves, mészben szegény talajt kedveli, főleg a kavicsos vagy agyagos alapkőzeten kialakuló ásványtalajokat vagy láptalajokat. Hosszú, kúp alakú toktermése van; kocsánya rövid, kb. a termés hosszának fele-harmada.

A hasonló hazai fűzfajoktól (kecskefűz, hamvas fűz, füles fűz) levélfonákjának szürkés színe, a száraz levelek feketés színe, a hajtások esetén a kéreg alatti hosszanti lécek hiánya, a termés kopaszsága különíti el, valamint az, hogy náluk mintegy egy hónappal később virágzik és érlel termést.

Alfajai:

- Salix myrsinifolia ssp. myrsinifolia

- Salix myrsinifolia ssp. borealis

- Salix myrsinifolia ssp. kolaênsis

Közép- és Kelet-Európában és Nyugat-Szibériában honos. Az Alpokban és a környező hegységekben szigetszerűen fordul elő, főleg Skandináviában, a Baltikumban, Észak-Lengyelországban és Oroszországban az é. sz. 50°Fölött gyakori. Keleten egészen a Jenyiszejig hatol. Szórványosan előfordul a Brit-szigeteken, a Pireneusokban, Korzikán és a Balkánon. A Kárpátokban nem él, de Ausztriában nem ritka, bár Burgenlandból hiányzik.

Magyarországon 19. századi növénygyűjtemények alapján a ma Budapesthez tartozó Rákoson találták meg biztosan egy példányát, illetve néhány bizonytalan hitelességű észlelése is volt. Sokáig kipusztultnak tartották, de 1998-ban újra megtalálták Sopron mellett a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban a Kistómalmi-lápréten.

Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Lásd még: Magyar Wikipédia: Feketéllő fűz

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketéllő fűz témájú médiaállományokat.