Növények/F/Farkasszőlő

(Növények/Farkasszőlő szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2659 bájt

Növények

Farkasszőlő

Farkasszőlő
Farkasszőlő


Farkasszőlő
(Paris quadrifolia, Syn: -)
Más neve(i): négylevelű farkasszőlő, rókaszőlő, cillárfű, párizsfű, négylevelűfű, csillagfű, varjúszem, dühös csucsorka.


A farkasszőlő a zászpafélék családjának Paris nemzetségébe tartozó növényfaj, a nemzetség legismertebb, legelterjedtebb növénye. Tudományos neve négy egyforma levelére utal (par, paris = egyforma, quadrifolius, quadrifolia = négylevelű).


Európában, Oroszországban (Szibéria), Mongóliában és néhány kínai tartományban: Észak-Hejlungcsiangban és Észak-Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területban is előfordul. Magyarországon ritka; főleg a Dunántúlon található meg. A Mátrában megtalálhatóak állományai.
Évelő növény. Alacsony (20–40 cm) termetű, gyöktörzzsel terjed, a gyöktörzs akár 14 évig is elél. Szárának felénél négy vagy nyolc levélből álló örve van, a széles, hálózatos erezetű levelek oválisak, csúcsuk hegyes. Május-júniusban nyílik egyetlen zöldes, 3–5 cm széles virága; 4 lándzsás külső és 4 szálas belső lepellevél takarja, 8 sárgás színű porzója van. A virágport a szél terjeszti. Fekete vagy sötétkék, kb. 1 cm átmérőjű, bogyószerű toktermése július-szeptember között érik be, a magvak vörösek.
Mészkerülő; savanyú, savanyodó erdőtalajokon, csoportosan nő. Az árnyas-nedves élőhelyeket kedveli. Május–júniusban virágzik.
A toxikus, szteroid jellegű szaponinok mellett glikozidokat tartalmaz: paridin, paristyphnin, pennogenin. Korábban a népi gyógyászatban fertőző betegségek ellen alkalmazták.


Ellenjavallat: A teljes növény mérgező, különösen a bogyók, szaponintartalmuk miatt. Fogyasztásuk hányingert, hasgörcsöket, vagy akár a légzőszervek bénulása miatt halált okozhat. A gyöktörzs ízeltlábúak és halak számára halálos mérgeket tartalmaz.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Farkasszőlő


A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasszőlő témájú médiaállományokat.