Növények/F/Fejes káposzta

A lap mérete: 3766 bájt

Növények

Fejes káposzta

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

---

Fejes káposzta

Káposzta (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 20 kcal   100 kJ
Szénhidrátok     5,8 g - Cukrok  3,2 g - Rost  2,5 g   Zsír 0,1 g Fehérje 1,28 g B1-vitamin  0,061 mg   5% B2-vitamin  0,040 mg   3% B3-vitamin  0,234 mg   2% B5-vitamin  0,212 mg  4% B6-vitamin  0,124 mg 10% B9-vitamin  53 μg  13% C-vitamin  36,6 mg 61% Kalcium  40 mg 4% Vas  0,47 mg 4% Magnézium  12 mg 3%  Foszfor  26 mg 4% Kálium  170 mg   4% Cink  0,18 mg 2%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

Fejes káposzta

(Brassica oleracea convar. capitata var. alba, Syn: -)

Más neve(i): édes káposzta

A fejes káposzta a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposzta több mint 4000 éve áll termesztésben.

C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B1- és B2-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti az ehető fejet, a másodikban (ha nem takarították be) pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.

A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:

• a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
• a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
• az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
• az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.

A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28).

A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az úgynevezett áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.

A káposzta jól megművelt földet, sok nedvességet kedvelő növény. Magját tavasszal melegágyba vetik, majd a palántákat nedves, tápanyaggal dúsított talajba ültetik. Az első nyáron fejlődik ki a gyökér és a leveles szár (a káposztafej).

A levelek rövid, vaskos szárból erednek, amelyet torzsának nevezünk. A levelek és a torzsa sok tápanyagot raktároznak. Ha nem takarítják be, a második nyáron hosszú szárat hajt (kétéves növény), amelyen virágok, a virágokból száraz - éretten kétfelé nyíló - becőtermés, s benne a magok fejlődnek.

Egész évben tárolható, felhasználható, finom és változatos ételek készíthetők belőle. Nyersen, főzve, tartósítva, savanyítva egyaránt ízletes. Enyhe zamatával és ropogós állagával egyike a legfinomabb zöldségeknek. A korai káposztafejeknek fényes és szorosan tapadó leveleik vannak.

A gyalult káposztából sóval és fűszerekkel (tormával, babérlevéllel, kaporral) érlelik a savanyú káposztát. Az érlelés alatt a káposzta bő levet ereszt, cukortartalma tejsavvá alakul át, ez adja jellegzetes ízét. Saját levében hónapokig is eláll a hűtőszekrényben. Nagyon magas a C-vitamin tartalma.

Lásd még: Betegségei és kártevői Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Fejes káposzta