Növények/G/Gömbtokú moha

< Növények‎ | G
A lap mérete: 2148 bájt

Növények

Gömbtokú moha

Gömbtokú moha
A levél széle fogazott, a levélsejtek négyzetesek
Gömbtokú moha
(Bartramia pomiformis, Syn: -)
Más neve(i): '


A gömbtokú moha egy akrokarp (csúcstermő) lombosmoha. Közép-Európában nem ritka, könnyen felismerhető, kis méretű, szabályosan kerek, gömb alakú spóratartó tokjáról.
A moha kékes-, sárgászöld gyepet képez. A növénykék 1–8 cm magasak, a szár alját nemezszerűen dúsan borítják a barnás színű gyökérszőrök. Az 5–8 mm hosszú levelek két sejtsor vastagok, csak a levélszél egy sejtsoros. A levélszél kettősen fogazott és az ér hátoldala is fogazott a csúcs közelében. A levélalapnál a sejtek hosszúkásak, sárgás színűek, a levéllemez többi sejtje négyzetes, mindkét oldalukon mamillásak (sejtkidudorodásokkal borítottak).
A spóratok jellegzetesen gömb alakú, innen ered a magyar neve is, illetve a latin nevében a pomiformis - „alma alakút” jelent. Színe zöldesbarna, szárazon erősen barázdált. A toknyél 1–2 cm hosszú.
A mészben szegény erdei talajokat kedveli, de az árnyékos köves, sziklás helyeken is megél. Elsősorban andeziten és homokköves helyeken. Magyarországon a Dunántúlon és az Északi-Középhegységben található meg. Mészkövön ritka.
Elterjedt faj, az egész északi féltekén megtalálható a mérsékelt égövben 2000 méteres tengerszint feletti magasságig. Magyarországon is gyakori faj, hazai vörös listás besorolása: nem veszélyeztetett


Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Gömbtokú moha


A Wikimédia Commons tartalmaz Gömbtokú moha témájú médiaállományokat.