- (Trigonella foenum-graecum, Syn: Foenum-graecum officinale )
- Drog Trigonellae foenugraeci semen, (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
- Más neve(i): görög lepkeszeg, fenő grék (fenugreek)
A Földközi-tenger vidékén, Nyugat-Ázsiában honos növény. Már az ókorban is termesztették, (elsősorban Indiában és Marokkóban), ezért sokfelé elterjedt. Hazánkban nemcsak termesztik, de a termesztésből kivadulva is előfordul.
A növény egyéves, szára 20–65 cm magas, 3,2–3,8 mm vastag, kör keresztmetszetű, elágazó, antociános színezésű. Az elágazások lehetnek terpedtek és felállóak. Ritkás, ezüstfehér szőrzet borítja. Hármasan összetett, szórt állású, középzöld levelei nyelesek, a levélkék lekerekített lándzsa alakúak, enyhén fogazottak, 2–3 cm hosszúak, 1–2 cm szélesek. A három levélke közül a legnagyobb a középső. A pálhalevelek kicsik, háromszög alakúak, épszélűek.
Sárgásfehér virágai a lomblevelek hónaljában fejlődnek. A pálhalevelek kicsik, háromszög alakúak, szélük ép. A virágzat 1–2 pillangós, fehér (később besárguló) virágból áll.
Termése sokmagvú, hosszú, kissé ívesen hajlott hüvely. A lapított, csőrszerűen elkeskenyedő hüvelyek 12–21 cm hosszúak, keskenyek, éretten sárgásbarnák. Egy-egy hüvelyben többnyire 12–17 darab, 4–6 mm hosszú, kemény, vízben (magas nyálkatartalma miatt) erősen duzzadó magot találhatunk.
Ezermagtömege csak 17,0–23,3 g (egy hektoliter magé átlag 81,8 kg). A magok sárgásbarnák, lapítottak. Az egész növény intenzív, aromás illatát a kumarin adja.
Magról szaporítják. Széltől védett, napos helyen szinte bármilyen talajon megterem. Tavasszal vetik 20–25 cm sortávolságra.
Magja (Trigonellae foenugraeci semen) a svájci és az osztrák gyógyszerkönyvekben hivatalos drog; a VI. és a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is így szerepel. A magok illata erős, aromás, keserű, összehúzó, az ánizsra emlékeztet.
Tartalmaz
- 0,38% trigonellint és további alkaloidokat (kolint, gentianint, carpint), 0,18% nikotinsavat, 40-45% poliszacharidot (ebből 30–38% galaktomannán) nyálkát, szaponint, rutint, 6-10% zsíros olajat, 27–30% fehérjét (sok lizin és L-triptofán aminosavval), cserzőanyagot, flavonoidokat (luteolin, orientin, kvercetin, vitexin és izovitexin; ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, foszfor); mikrotápelemeket (szerves vas, szelén, szilícium; ezek közül Magyarországon a szelén kiemelten fontos); A-, B-, C- és D-vitamint; pantoténsavat, lecitint, gyantát, phytint.
- Gyógyhatása(i): Gyógyhatását elsősorban a szteroid jellegű szaponinoknak (dioszgenin, yamogenin, tigogenin, neotigogenin) és a nyálkás rostoknak tulajdonítják. - A szaponinok gátolják a koleszterin felszívódását és szintézisét, a rostok a vércukorszint csökkentését segíthetik. - Erősítő hatású (roborans), az emésztőrendszer tónusát növelő (tonicum), aromás, fűszeres (aromaticum), szélhajtó, puffadást csökkentő (carminativum), belsőleg és külsőleg gyulladáscsökkentő (antiphlogisticum), borogatásként emolliens kelésre, sérülésre, fekélyekre, ekcémára, népgyógyászatban még vércukorszintet csökkentő, érelmeszesedés-gátló, továbbá tejfakasztó szer (lactagogum). - Több gyógykészítmény (köztük egész magvak, feldolgozás nélkül) van forgalomban. - Embereken végzett kutatások kimutatták, hogy mérsékelt érelmeszesedésben és nem inzulinfüggő (2-es típusú) cukorbetegségben szenvedő pácienseknél a görögszéna lejjebb viheti a vércukor- és a koleszterinszintet. - Rovarméreg (inszekticid).
Termesztését és hatásait intenzíven kutatják a Nyugat-Magyarországi Egyetemen.
- Ellenjavallat: A méhet összehúzó hatása miatt terhes nőknek ellenjavallt!
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Görögszéna
