Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
- A gyomnövények, (népies néven dudva, gaz) olyan növények vagy növényi részek, melyeknek előfordulása az adott területen nem kívánatos. Ennek következtében a gyom fogalma nem korlátozódik a mezőgazdaságra, gyomnövényekről éppúgy beszélhetünk a közterületeken, építési területeken, illetve az erdészetben, mint szántóföldi, kertészeti művelésű termőterületeken.
- A kívánatosság hiányának lehet több oka is. Lehet, hogy a növény egyszerűen csúnya. Az is lehet, hogy tolakodó magatartásával, árnyékával elnyomja a kívánatosabb, hasznosabb, vagy szebb növényeket, vagy azoktól elvonja az öntözővizet, illetve tápanyagokat, de dudvák hasznos növények kórokozóit is rejthetik; tüskéiknek, illetve nedvüknek lehet irritáló vagy mérgező hatásuk; leveleik, magházuk az öltözethez ragadva, vagy környezetünkbe behatolva azokat csúfíthatják. Gyomok idegesítő tulajdonsága az is, hogy ott is megjelennek (kövezett úton, épületek mellett stb.) ahol semmiféle növényre nem lenne szükség.
- A gazok túléltét a környezet egyensúlyának folytonos felborítása biztosítja (vihar, erdőtűz, termőföld ugaroltatása, házbontás stb.).
- Az angol nyelvű Wikipédia idéz egy különös meghatározást, amely szerint (Richard C Lewontin harwardi professzor) a gyom olyan növény, amely környezetét szaporodása korlátozásának irányába módosítja; példája: a fenyő, aminek árnyékában a magja sem tud kicsírázni.[1]
- Az tehát, hogy milyen növényt tekintünk gaznak, relatív, mert minden a helyzettől függ (lásd lejjebb).
Előfordulás
- Gyomnövények általában olyan növénytanilag és a talaj szempontjából megzavart, más növényzet számára alkalmatlanabbá tett területen gyarapodnak, amelyen az emberi beavatkozás hiánya miatt zavartalanul elburjánozhatnak. Ilyenek a homokdomb, tó- vagy folyópart és folyódelta, valamint a talaj mozgására kedvező szélfútta vagy áradásra hajlamos vidék, valamint a tűzvész okozta kietlen pusztaság. Itt a termesztett növényformákkal szemben a dudvának előnye van, mert a gyökereinek és magjainak nagyobb általános időjárási- és környezeti toleranciája miatt a gondozott növényeknél gyorsabban szaporodik, amihez egyesek az allelopátiának egyik fajtájára vonatkozó antibiotikus képessége[2] külön is segítséget nyújthat.
A gyomok irtása
- A dudva elleni védekezés egyik vegyszermentes módja a mulcsozás. Ez a földfelszín takarása valamilyen szerves, elbomló anyaggal, pl. falevél kaszált fű stb. Ha a borítás elég vastag, akkor az alatta levő növények nem tudnak áttörni rajta. Ha nagyon gazos területen alkalmazzuk, néha szükséges két rétegben mulcsolni, vagyis a második réteget akkor felvinni, amikor az első rétegen átnőtt a dudva és már elérte a 10-15 cm-t. A következő évre az évelő gyomok is eltűnnek, a föld szabadon bevethető.[3]
A gyomok társadalmunkban
- A gazt az emberiség a földművelés elejétől kezdve átkosnak tekintette, amire akad több feljegyzés még az Ótestamentumban is. A gyommagok gyakran a termésmagokkal együtt kerülnek a következő év vetőmagjai közé és így, akaratlanul is, a kultúrnövények közé furakodhatnak. Az ember számos gazt telepített át így egy-egy új környezetbe, emiatt a gyomokat az inváziós fajok közé sorolják. Az azonban nyilvánvaló már a definícióból is, hogy a gazok társadalmunkra való hatása, amit a földművelés- és kertészet termelékenységére és produktumai minőségére valamint háziállataink egészségére való befolyásukkal gyakorolnak, az egyedi gyomnövénytől függ, vagyis általános mérték nincsen.
- A civilizáció számos tevékenysége jó talajt teremtett a gyomok terjedéséhez és új földrajzi területeken való meghonosodásukhoz. Másrészt az a mezőgazdasági gyakorlat, ami az év egy részében a földet vetetlenül hagyja, elősegíti a gazok elburjánzását. Mindez azt mutatná, hogy az emberi civilizáció hibáztatható a gyomok terjedésével.
- Egyes gyomok, mint a szamóca, vadspárga, bojtorján, gyermekláncfű táplálékként, de akár gyógynövényként is szolgálhatnak. Ez utóbbinak a francia pissenlit, vagyis ’ágyba vizelő’ neve a vizelési problémákra való gyógyhatására céloz; továbbá a gyermekláncfű salátába, a bojtorján pedig levesbe, salátába tehető. Van olyan gyom is, amelynek rovarirtó hatása van. Más, gyomnak tekintett növények gyógyhatását a civilizált ember már el is felejthette, megint másokat, pl. az esőerdők változatos növényvilágából, az emberiség még fel sem ismerte. A pipacs gyomnak számít, de termesztett formában a nemzetségébe tartozó kerti mák sok országban eledelként használatos. A mákból nemcsak orvosi célokra hasznos drog is nyerhető. A selyemkóró virága illatos is, szép is, nektárjából pedig a selyemfűmézet állítják elő a méhek.
- Egyesek az angol köznyelven weed, vagyis gyomnak nevezett kender füstjének használatát pártolják, annak fájdalomcsillapító hatására hivatkozva.
- A gyomoknak lehet ipari felhasználásuk is. Az Encyclopædia Britannica Student edition szerint több mint 200, sokszor gyomnak tekintett növényből latex vagyis gumitej nyerhető, aminek feldolgozott termékét főleg a trópusokon honos gumifából nyert gumi pótanyagaként lehet használni. Ilyen növények közé tartoznak a gyermekláncfű, a selyemkóró, valamint az őszirózsafélék- és a mákfélék családjába tartozó növények.
Magyar Wikipédia: Gyomnövényekről
- ↑ Ez a példa kissé sántít, mert a fenyőt általában nem tekintik gyomnak
- ↑ Az a tulajdonság amely kémiai úton megakadályozza környezetükben más növények kicsirázását illetve növekedését
- ↑ Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás 112.o.