Növények/H/Hólyagos habszegfű

Honos Európában, É-Afrikában, Ázsia mérsékelt égövi részein, Indiai-szubkontinensen. Mérsékelt égövön világszerte elterjedt. A hólyagos habszegfű 20–50 cm magas, évelő, lágyszárú, mélyen gyökerező növény. Szára felálló, esetleg kissé elfekvő. Levelei keresztben átellenesek, a száron ülők, szőrtelenek (csak élükön pelyhesek), hullámos szélűek, halványzöld vagy szürkészöld színűek. Alakjuk lándzsás vagy tojásdad. Áttelelő lágyszárú. Száraz és mérsékelten száraz tölgyesekben, irtásréteken fordul elő. Nap- és melegkedvelő.

Termése toktermés; fényes halványbarna, belsejében nagyszámú, apró, fekete maggal.

Hatóanyag

Virágzó hajtásában (herba) szaponin, gyökérben (radix) szintén (gypsogenin-glikozidok, pl. silenosid) található.

Gyógyhatása(i): A gyökerét gyűjtik, amelynek a kérgét eltávolítják, megtisztítva, felszeletelve szárítják, továbbá népgyógyászatban herba hólyagbántalmakban, krónikus hólyaghurut kezelésére.

Levelei és fiatal hajtásai ehetőek, nyersen salátában vagy megfőzve. Megfőzött 5 cm-es hajtásainak íze kissé kesernyés zöldborsóra emlékeztet. Püréként íze a spenótéra hasonlít. Leveleit még a virágzás előtt kell begyűjteni. Magyarország egyes tájain a spenóthoz hasonlóan fogyasztják, a Csallóközben még ma is van olyan falu, ahol a legelőn gyűjtik, majd pénzért árulják.

Ellenjavallat: Szaponintartalma miatt nagyobb mennyiségben való fogyasztása nem ajánlott.

Lásd még

Magyar Wikipédia: Hólyagos habszegfű

A Wikimédia Commons tartalmaz Hólyagos habszegfű témájú médiaállományokat.