Növények/H/Hólyagos habszegfű

< Növények‎ | H
(Növények/H/Habszegfű szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2682 bájt

Növények

Hólyagos habszegfű

hólyagos habszegfű
Hólyagos habszegfű
(Silene vulgaris , Syn: Silene cucubalus, Silene inflata)
Drogok Silenis inflatae herba, Behen albi radix
Más neve(i): habszegfű, hólyagos habszegfű, hólyagfű, délcike, sikapár.


Honos Európában, É-Afrikában, Ázsia mérsékelt égövi részein, Indiai-szubkontinensen. Mérsékelt égövön világszerte elterjedt. A hólyagos habszegfű 20–50 cm magas, évelő, lágyszárú, mélyen gyökerező növény. Szára felálló, esetleg kissé elfekvő. Levelei keresztben átellenesek, a száron ülők, szőrtelenek (csak élükön pelyhesek), hullámos szélűek, halványzöld vagy szürkészöld színűek. Alakjuk lándzsás vagy tojásdad. Áttelelő lágyszárú. Száraz és mérsékelten száraz tölgyesekben, irtásréteken fordul elő. Nap- és melegkedvelő.

Termése toktermés; fényes halványbarna, belsejében nagyszámú, apró, fekete maggal.

Hatóanyag

Virágzó hajtásában (herba) szaponin, gyökérben (radix) szintén (gypsogenin-glikozidok, pl. silenosid) található.
Gyógyhatása(i): A gyökerét gyűjtik, amelynek a kérgét eltávolítják, megtisztítva, felszeletelve szárítják, továbbá népgyógyászatban herba hólyagbántalmakban, krónikus hólyaghurut kezelésére.
Levelei és fiatal hajtásai ehetőek, nyersen salátában vagy megfőzve. Megfőzött 5 cm-es hajtásainak íze kissé kesernyés zöldborsóra emlékeztet. Püréként íze a spenótéra hasonlít. Leveleit még a virágzás előtt kell begyűjteni. Magyarország egyes tájain a spenóthoz hasonlóan fogyasztják, a Csallóközben még ma is van olyan falu, ahol a legelőn gyűjtik, majd pénzért árulják.


Ellenjavallat: Szaponintartalma miatt nagyobb mennyiségben való fogyasztása nem ajánlott.

Lásd még szerkesztés

  1. Berki habszegfű
  2. Kisvirágú habszegfű
  3. Sárgás habszegfű
  4. Sokvirágú habszegfű
  5. Termetes habszegfű
  6. Villás habszegfű


Magyar Wikipédia: Hólyagos habszegfű
A Wikimédia Commons tartalmaz Hólyagos habszegfű témájú médiaállományokat.