Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
.jpg)
Hagymás fogasír
- (Cardamine bulbifera, Syn: Dentaria bulbifera)
- Más neve(i): gumótermő fogasír
- A hagymás fogasír a valódi kétszikűek csoportjába tartozó káposztafélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja. A fogasírek tőlevél nélküli, húsos pikkelyekkel borított gyöktörzsű fajok. Régen foganőttfűnek is hívták kis sarjrügyeiről, amiket a népnyelv fogaknak, illetve hagymáknak nevezett.
- Elsősorban a hűvös hegyi klímát kedveli, a hegyvidéki bükkösökben, gyertyános–tölgyesekben fordul elő. Magyarországon a Dunántúli- (a Mecsekben, a Zselicben, Belső-Somogyban, Zalában, a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, valamint (Keszthelyi-hegység, Bakony, Vértes, Pilis és Budai-hegység) és az Északi-középhegységben gyakori. Megtalálható a Nyírség homokbuckáin elterülő gyertyános–tölgyesekben is, az alföldi tájakon ritka.
- A levelek hónaljában ülnek a barnásvörös színű, fényes sarjhagymák, főként ezekkel szaporodik, becőtermés kevés fejlődik.
- 25–80 cm magas, vízszintes gyöktörzsű évelő. A levelek szórt állásúak, hosszúkás lándzsásak, a felsők épek, az alsók páratlanul szárnyaltak, fogas szélűek. A levelek hónaljában kis sarjgumócskák (sarjrügyek) találhatók – ezek fiatalon zöldek, majd barnásvörös, éretten lilás színűek.
- A virágok halványlilák, fehérek, négyszirmúak. Tavasszal, április-májusban virágzik.
- Régen gyógynövényként is használták, gyöktörzsét fogfájás, fogínysorvadás, köhögés, skorbut és tüdővész ellen tartották hatásosnak.
Lásd még: Hagymás fogasír
- Magyar Wikipédia: Hagymás fogasír
