Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Havasi boglárka
- (Ranunculus alpestris, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A havasi boglárka a boglárkavirágúak rendjébe, ezen belül a boglárkafélék családjába tartozó faj. Elterjedési területe a Pireneusok, az Alpok, az Appenninek és a Kárpátok.
- 5-15 centiméter magas, felálló szárú, évelő növény. Kerekded vagy vese alakú, hosszú nyelű, fényes zöld tőlevelei 3-5 karéjosak, a karéjok széle durván csipkés vagy bevagdalt. Az 1-3 szárlevél ép vagy karéjos, szálas cimpákkal.
- A virágok 20-25 milliméter szélesek, 5 fehér, csúcsán kissé kicsípett, fordított szív alakú szirommal; a csészelevelek zöldesek, kopaszok, a szirmoknál rövidebbek, elvirágzás után azokhoz hasonlóan lehullanak; a vacok kopasz. A szár egyvirágú.
- 1300-3000 méter magasságban, meszet is tartalmazó, nyers talajokon nő, ott, ahol hosszú ideig tart a hótakaró.
- Nyílt gyepekben, főleg nyirkos, nedves helyeken fordul elő és gyakori. A virágzási ideje júniustól szeptember végéig tart.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Havasi boglárka
