Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Hegyi ternye
- (Alyssum montanum, Syn: )
- Más neve(i): '
A Hegyi ternye a káposztafélék családjába tartozó ternye növénynemzetség egyik, faja.
- Elsősorban Kelet-Európában és a Földközi-tenger vidékén terjedt el, de a jégkorszak utáni felmelegedést követően Közép-Európába is eljutott. Élőhelye száraz gyepek, sziklagyepek, homokgyepek. Kedveli a laza, mésztartalmú és humuszban gazdag talajokat. Melegkedvelő, nagyon ritka faj, de nem annyira, mint egyik alfaja, a nagyvirágú hegyi ternye (Alyssum montanum ssp. brymii), mely csak Szlovákiában és Magyarországon a Gömör–Tornai-karszton lelhető fel. Utóbbi potenciálisan veszélyeztetett és védett.
- Virágzata dús virágú, tömött fürt, melyben a virágok 3–8 mm átmérőjűek, aranysárgák és négytagúak, melyek már márciusban nyílnak. A magház és a termés legfeljebb háromszor olyan hosszú, mint amilyen széles, 5–8 mm hosszú, lencse alakú becőke. A szár az alsó részében fásodó, sokszorosan elágazó. A levelek ép szélűek, csillagszőröktől szürkések, alakjuk változó. Az alsók a nyél felé keskenyednek és fordított tojásdadok, melyek a csúcs felé haladva fokozatosan mennek át lándzsás alakúvá és ülő állásúvá.
- Magyar Wikipédia: Hegyi ternye
