Növények/H/Hegyi ternye

< Növények‎ | H
A lap mérete: 1648 bájt

Növények

Hegyi ternye

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyógygombákGyógynövényNövények gyógyhatásaGyógyteákIllóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Növények listája – Ábécé szerinti tartalomjegyzék
Hegyi ternye
(Alyssum montanum, Syn: )
Más neve(i): '

A Hegyi ternye a káposztafélék családjába tartozó ternye növénynemzetség egyik, faja.

Elsősorban Kelet-Európában és a Földközi-tenger vidékén terjedt el, de a jégkorszak utáni felmelegedést követően Közép-Európába is eljutott. Élőhelye száraz gyepek, sziklagyepek, homokgyepek. Kedveli a laza, mésztartalmú és humuszban gazdag talajokat. Melegkedvelő, nagyon ritka faj, de nem annyira, mint egyik alfaja, a nagyvirágú hegyi ternye (Alyssum montanum ssp. brymii), mely csak Szlovákiában és Magyarországon a Gömör–Tornai-karszton lelhető fel. Utóbbi potenciálisan veszélyeztetett és védett.
Virágzata dús virágú, tömött fürt, melyben a virágok 3–8 mm átmérőjűek, aranysárgák és négytagúak, melyek már márciusban nyílnak. A magház és a termés legfeljebb háromszor olyan hosszú, mint amilyen széles, 5–8 mm hosszú, lencse alakú becőke. A szár az alsó részében fásodó, sokszorosan elágazó. A levelek ép szélűek, csillagszőröktől szürkések, alakjuk változó. Az alsók a nyél felé keskenyednek és fordított tojásdadok, melyek a csúcs felé haladva fokozatosan mennek át lándzsás alakúvá és ülő állásúvá.
Magyar Wikipédia: Hegyi ternye


A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi ternye témájú médiaállományokat.