Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Illatos liliomfa
- (Magnolia virginiana, Syn: )
- Más neve(i): virginiai magnólia
- Az illatos liliomfa a liliomfafélék családjába tartozó, Észak-Amerikában őshonos fafaj. Nemzetségének a típusfaja.
- Az Egyesült Államok délkeleti részén, az atlanti és mexikói-öböli partvidéken őshonos. Északon Long Islandig, délen Kelet-Texasig hatol. Leggyakoribb Alabama, Georgia, Florida és Dél-Karolina államokban. Díszfaként európai parkokba, kertekbe is telepítik.
- A partvidéki lápok, nedves, sokszor savanyú talajú síkságok lassan növő, kis-közepes méretű fája. Meleg- és nedvességkedvelő faj. Elviseli a félárnyékot, a fagyra, erős téli szélre érzékeny lehet.
- Az illatos liliomfa eredeti élőhelyén, az USA délkeleti részén 15–20 m magas fa, de északabbra és Európában csak ritkán nő 10 m-nél magasabbra. Koronája 3–10 m széles, szabálytalan kúp vagy ovális alakú.
- Eredeti élőhelyén örökzöld, hűvösebb élőhelyen fél-örökzöld, vagyis csak hidegebb teleken hullajtja el leveleit. Kérge sima és sötétszürke, a fiatal ágakon inkább zöld. Kihegyesedő végű, ép szélű levelei 6–12 cm hosszúak és 3–5 cm szélesek; az ágakon váltakozó állással helyezkednek el. Felső oldaluk élénkzöld, fonákjuk hamvas ezüstös zöld - ez alapján lehet legkönnyebben megkülönböztetni a többi liliomfától. Őszi lombja nem látványos, fél-örökzöld mivolta miatt sárga, barna és zöld levelek keveréke.
- Áprilistól nyár közepéig (hűvösebb éghajlaton júniustól) virágzik, szórványosan egész nyáron lehetnek rajta virágok. 5–8 cm-es átmérőjű krém fehér virágai a hajtások végén, egyesével nyílnak. A virágok 3 sziromszerű csészelevélből és 6-9 sziromlevélből állnak. Erős, vaníliaszerű illatuk messziről is érezhető. A virágzó fa nem feltétlenül látványos, mert a virágok nem egyszerre nyílnak és egy részüket elrejti a lombozat.
- Termése 3–8 cm hosszú összetett termés, amely éretten vörössé válik. Kb. 1 cm-es narancsvörös magjai az érés folyamán fokozatosan kibújnak a termés résein keresztül. A magok július-október között érnek be.
- Díszfaként parkokba ültetik. Magról vagy (inkább fiatalabb fák esetén) dugványról szaporítható. Nemesített változatai a "Henry Hicks", "Milton" és "Ravenswood" amelyek fagytűrőbbek a vadon növő fáknál. Az ernyős liliomfával alkotott hibridje a Magnolia x thompsoniana.
- Fája puha, illatos, egyenes erezetű, könnyen megmunkálható, főleg furnérlemezeket, faborítást, dobozokat készítenek belőle. Eredeti élőhelyén magja a szarvasok fontos téli tápláléka.
Lásd még: Illatos liliomfa
- Magyar Wikipédia: Illatos liliomfa
