- (Philadelphus, Syn: )
- Más neve(i): '
A jezsámen a somvirágúak rendjéhez, ezen belül a hortenziafélék családjához tartozó, mintegy 70 fajt számláló nemzetség. A fajok hazája Dél-Európa, Ázsia, Észak- és Közép-Amerika.
A 19. század század második felének és a múlt század elejének egyik divatnövénye volt. Ekkoriban Nyugat-Európában intenzíven nemesítették, rengeteg fajtáját hozták létre, amelyek nagy része sokszor ismeretlen származású hibrid. Magyarországon is sok, egymással néha teljesen azonos díszértékkel bíró és igényű jezsámen faj és fajta található meg a kertekben.
Néhány közép-amerikai örökzöld fajtól eltekintve lombhullató, legfeljebb 5 m magasra növő cserjék. Leveleik egyszerűek, átellenes állásúak, szélük fűrészes, fogas vagy ép. Virágaik fürtben, bugában, bogernyőben vagy magánosan állnak. A termés 4 kopáccsal nyíló tok sok apró maggal. Május-júniusban nyíló virágainak illata a szubtrópusokon élő valódi jázminok (pl. Jasminum grandiflorum) illatára emlékeztető.
A jezsámencserjék bár a félárnyékot is tűrik, fénykedvelőek, napos helyen virágoznak a legszebben. A szokásos kerti talaj nagyon megfelelő számukra. A sűrű növésű, idős bokrokat a fás ágrészek időnkénti ritkításával és a túl hosszúnövésűek visszavágásával alakítják. Legegyszerübben dugványról szaporítható, a hosszú növésűeket tavaszi fás dugványról, a gyengébb növésűeket zölddugványokról nyár elején, üveg alatt. Az első télen a dugványokat takarással kell védeni.
Közönséges jezsámen vagy illatos jezsámen
- (Philadelphus coronarius, Syn: )
- 2-3 méter magas cserje, erősen illatos fehér virágokkal. Másodéves vesszőinek kérge sötétbarna, kissé hámló. Hazája Olaszországtól Kaukázusig terjed. Hazánkban az egyik legrégebben és leggyakrabban ültetett faj, közepes szárazságtűréssel. Virágai kb. 3 cm átmérőjűek, fehérek, nagyon illatosak, kevés virágú fürtökben nyílnak, kb. június elején.
- (Philadelphus pubescens, Syn: )
- Erőteljes növekedésű, 3–5 m magas cserje. Leveleinek fonáka sűrűn szürke-szőrös, a másodéves vesszők kérge világos színű, nem hámlik. Tejfehér virágai nem illatosak és a közönséges jezsámennél 1-2 héttel később, június végén-július elején nyílnak. Az USA délkeleti részéről származó, szárazságtűrő faj.
- (Philadelphus microphyllus, Syn: )
- Gyenge növekedésű, 1 m-nél ritkán magasabb cserje. Vékony vesszővel és apró levelekkel rendelkezik. Virágai jellegzetes, kellemes szamócaillatúak. Hazája az USA délnyugati része. Az alapfajt kertekbe ritkán ültetik, az alacsony termetű fajták előállítására azonban gyakran felhasználták a keresztezésekhez.
Hibridek
- (Philadelphus x lemoneii, Syn: )
- A faj neve és előállítása a híres francia kertészdinasztia a Lemoine család nevéhez fűződik. Az ide tartozó hibrid fajtákat a Philadelphus coronarius és a Philadelphus microphyllus keresztezésével állították elő. Közös tulajdonságuk, hogy középmagasak (1-1,5 m), vékony, sötétbarna vesszőkkel, leveleik viszonylag kicsik, de az előző fajhoz képest valamennyire nagyobbak. Az előzőeknél igényesebb faj, de gazdagon virágzik. Alacsony cserjefoltok, vagy nyíratlan jelzősövények kialakítására kiválóak.
- (Philadelphus x polyanthus, Syn: )
- Az előző fajhoz igen hasonló igényű és megjelenésű, de még kisebb levelű és termetű (1 m körüli) hibridcsoport.
- (Philadelphus x virginalis, Syn: )
- A legszebb teltvirágú hibrid faj.Többszörös keresztezés eredményeképpen létrejött fajtacsoport, mely fajtáinak közös tulajdonsága a telt, illatos virág. Termetében, levélszabásban és ökológiai igényekben eltérnek egymástól. Az alacsony (1-1,5 m magas) fajták a Philadelphus lemonei-hez, az erős növekedésűek (2-2,5 m) a Philadelphus pubescenshez ill. Philadelphus coronariushoz állnak közel. Felfelé törő növekedésű 1–2 m magas cserje.Levelei tojásdad alakúak, rövid csúcsúak, lekerekedő vállúak, szélük ritkásan fogas.Virágai félig teltek, vagy teltek. A Philadelphus x virginalis 'Schneesturm' fajta virágai rendszerint 3-7 virágú fürtökben nyílnak, júniusban, amikor szinte beborítják a bokrot.[2]
- (Philadelphus x purpureomaculatus, Syn: )
- Ugyancsak többszörös keresztezéssel létrejött fajtacsoport, amelyek képviselőinek közös tulajdonsága a "szemes" virág, a fehér szirmok belső részén található pirosas-bíbor folttal. Bár egyes nagyvirágú fajtái rendkívül szépek, igényessége miatt nálunk nem nagyon terjedt el, elsősorban hobbikeretbe való.
A jezsámenek fás dugvánnyal vagy nyár eleji zölddugványozással szaporíthatók.
Lásd még: Jezsámen
- Magyar Wikipédia: Jezsámen
