Növények/K/Kék csatavirág

A lap mérete: 2073 bájt

Növények

Kék csatavirág

Kék csatavirág


Kék csatavirág
(Polemonium caeruleum, Syn: -)
Más neve(i): -


A kék csatavirág a csatavirágfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Európa mérsékelt éghajlatú részein élő növényfaj, a csatavirág nemzetség típusfaja.
Észak- és Közép-Európától Ázsiáig (a Himalájáig) fordul elő, láprétekben, ligetekben, cserjésekben. Magyarországon nem fordul elő, dísz- és gyógynövényként ültetik, esetleg elvadulhat.
Lágy szárú, évelő növény. 30–90 cm magasra nő, hajtásrendszere elágazó. Szára szögletes, levelei páratlanul szárnyaltak, szórt állásúak, 8-15 lándzsás-ovális, ép szélű levélkepárból állnak. Az alsó leveleknek nyelük van, a felsőbbek ülő helyzetűek. Május-augusztus között virágzik. Égszínkék vagy fehér, rövid csövű, 2–3 cm átmérőjű virágai 10–30 cm hosszú, tömött, mirigyszőrös bugavirágzatban nőnek, sugarasan szimmetrikusak. Az ötcimpájú párta karimája tányérszerűen ellaposodik. A tövüknél megvastagodott porzók kinyúlnak a virágból. A portokok narancssárgák, a bibe lilás színű. Toktermése számos magot rejt.
Már az ókori görögök is gyógyhatást tulajdonítottak neki, hasmenés, fogfájás, állatharapások gyógykezelésére alkalmazták. A középkorban a szifilisz és a veszettség gyógyszereként tartották számon. Jelenleg a gyógyászatban nem alkalmazzák.
Olívaolajban főzve fekete festék készíthető belőle. Potpourrikban szokták még felhasználni.


Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Kék csatavirág
A Wikimédia Commons tartalmaz Kék csatavirág témájú médiaállományokat.